Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

Takács Péter: Az investigatiok és a paraszti életmód kutatása A Mária Terézia korabeli úrbérrendezés -ha minden oldalú következményeit nem is fejtetté ki azonnal- sorsfordító hatású volt a magyarországi agrártársadalom életében. Természetesnek kell tehát elfogadnunk, hogy oly sok történészt foglalkoztatott, és foglalkoztat máig ez az esemény.'

1

' Örömmel üdvözölhető az is, hogy Felhő Ibolya vezetésével levéltárosok és történészek feldolgozták és -immár lassan két évtizede- közre is adták a Dunántúl vár2 megyéiben végrehajtott rendezés urbáriumainak tabelláit. Legalább ennyire örvendetes -ha igaz a hallomás-, hogy megtörtént a tabellák feldolgozása az ország keleti területeiről is, csak kiadásra vár.^ Sajnálatos azonban, hogy az úrbérrendezéshez szorosan kapcsolódó paraszti vallomások -az investigatiok- kevésbé ismertek. Összefüggő területről mostanig csak Wellmann Imre közölte ezt a forrástípust,

4 bár sok regionális és helyi problémát feldolgozó munka szerzőjét foglalkoztatta már. A legutóbbi két-három évben a korabeli Szabolcs vármegye 140 településének paraszti vallomásait gyűjtöttem össze magam is, a hozzájuk kapcsolódó korai urbáriumokkal és contractusokkal együtt, és ebből a hajdani dadái járás anyaga már nyomdában van; a nádudvari és bátori járás forrásait a nyíregyházi Falumúzeum igazgatója, Erdész Sándor néprajzos ígérte kiadni. Ha hihetek az ígéretekben, a kisvárdai járás anyagát is megjelenteti a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár, 1908-ban. Ezeknek az investigatioknak a valóságtartalma tett kíváncsivá más megyék paraszti vallomásaira is. Az áttekintés szintjéig feltártam Szatmár megye több'-, mint 300 községének anyagát, és Udvari István kollegámmal most dolgozunk Zemplén megye 457 községének investigatioin. Kiadásra készítjük elő -a szlovák nyelvű vallomások magyarra fordításával- a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár igazgatójának, Csorba Csabának biztatására. Ha megbízást -és természetesen megfelelő anyagi támogatást- sikerülne szerezni, folytatnánk a munkát más megyék anyagainak feltárásával, abban a reményben, hogy egyszer -néhány tucat megszállott történész és