Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
reskedők is, vagy hogy a lakosok ház- föld- irtás- és szőlőbirtokainak adásvételébe a földesúr és gazdatisztjei nem szólnak bele, illetve hogy a regálék egy részét mint közjövedelmet gyarapító haszonvételt árendában vagy ingyen megkapta a község illetve oppidum - a közösségi autonómia erejének nagyságát és egyben az egymás mellett működő különböző szakmai - származási önkormányzatok felségterületének elhatárolását teszi lehetővé. Mik tartoztak ez utóbbi, szakmai - származási önkormányzatok közé? Elsősorban is, mint leggyakoribbak, a XIV. századtól a XIX. század elejéig királyok, országnagyok (nádorok, országbírók, érsekek, püspökök, végvári főkapitányok, főispánok) illetve szabad királyi városok által különböző tartalommal adományozott kiváltságokkal felruházott céhek , amelyek nem csupán egy (vagy néhány szomszédos) város, mezőváros, esetleg község azonos vagy rokon szakmát űző kézműveseinek - mestereknek, segédeknek, inasoknak - az érdekvételmét és napi tevékenységét szabályozták, hanem sokszor kalmároknak is adományoztak előjogokat biztosító céhleveleket és privilégiumokat. Származási önkormányzatnak neveznénk a hazai feudális társadalomban mindvégig "idegennek" minősített, ezért a többségtől elkülönített életet élő, volt török alattvaló balkáni, ortodox keresztény "görög" kereskedőket , a zömmel kereskedelemmel, vagy kézművességgel (ötvös, szabó, üveges, mészáros, korcsmáros) foglalkozó zsidókat , valamint a kitaszított de megtűrt társadalmi csoportot képező cigányokat . Vannak szép számmal "görögöknek", zsidóknak, cigányoknak kiadott védlevelek, szerződések is, amelyek megszabják saját önkormányzatuk - a pópák, zsidóbírók és cigányvajdák - bírói-igazgatási jogkörét is. A nemesség is önálló közösséget alkotott - elsősorban a csupa egytelkes nemes által lakott, társadalmi szempontból (és nem területileg) curialis községekben, élén a hadnaggyal és csak a vármegyének alárendelt saját bírósággal, másrészt viszont számos armalistának - birtoktalan nemesnek - is lakóházat, inscríptionalis földet biztosító jobbágyközségekben, mezővárosokban. A nemesi communitas tagjai a nemesi származás jogán különböztették meg magukat a paraszti életmódban egyébként velük teljesen azonos jobbágyok közösségétől és helyezték magukat az általuk választott hadnagy joghatósága alá. Utoljára szakmai (gazdasági) és területi vonásokat is mutatott a szőlőhegy (promontorium) ,
