Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

rökben megvalósuló, biztosított és kölcsönös személyes szolgáltatásoknak, kötelezettségeknek, jogoknak és szabadságoknak a sokaságában élt, melyekben nem egy uniformizált társadalmi rend vagy osztály tagjaiként, hanem személyükkel, családjukkal, munkájukkal, szakmájukkal, birtokukkal tartoztak bele az emberek. Az alávetettségnek, szolidaritásnak, érdekvédelemnek a legkülönbözőbb kapcsolatai támadtak ígymelyeket a hatalom koncentrációjára és az emberek kiszolgáltatottságára épülő társadalmi és politikai erők szoktak alkalmazni" - írja Bibó István a magyar társadalomfejlődésről és európai párhuzamairól szóló klasszikus tanulmányában. A magyarországi agrárnépesség a XVII. és XVIII. században nagy számú, külön jogállású és autonómiájú helyi kis közösségből tevődött össze; mindnek megvoltak a saját, az önkormányzat kisebb vagy nagyobb fokán álló intézményei. A birtokos nemesség hatalomgyakorlási törekvéseinek szervezeti megtestesítői, az úriszékek, uradalmak és a nemesi vármegyék igazgatási hatáskörüket egyrészt felfelé, a Habsburgok dinasztikus érdekeinek szolgálatába állított központi kormányszervek -a kamarák, a Haditanács majd a Helytartótanács- centralizáló és uniformizáló törekvéseivel szemben, másrészt viszont lefelé, a nem nemes (ignobilis) nép saját kis szabadságait gyakorló és védelmező területi és szakmai vagy származási alapon létrejött önkormányzataival szemben is megőrizni illetve kiterjeszteni törekedtek. A különböző privilégiumok és kétoldalú írott contractusok az bizonyítják, hogy a jogilag sommásan "puszta és örökös szolgaságra" ítélt parasztság valójában jelentős mértékben megtarthatta közösségi önkormányzatát és a földesuraktól, állami hatóságoktól kielégítően független mindennapi életmódját. A szerződésekből -ha soha nem önmagukban vizsgáljuk tartalmukat, lianem minél több település, uradalom contractusait igyekszünk tételesen összehasonlítani- kideríthető, hogy a mezővárosok, curiális vagy telepes községek stb. milyen adózási és szolgáltatási terheket viseltek, illetőleg milyen kedvezményekben részesültek. Különösen fontos -mert a korabeli parasztság számára is életbevágó volt- a robotváltság elterjedése. Az önkormányzat hatáskörének megállapítása - pl. hogy a bíró (hadnagy) és a tanács fennhatóságát kötelesek elismerni a városban lakó nemesek, szabadosok és taksafizető kézművesek, ke-