Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

Pálmány Béla: AZ URBÁRIUM ELŐTT KÖTÖTT FÖLDESÚRI ÚRBÉRI SZERZŐDÉSEKRŐL ÉS A PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KIVÁLTSÁGLEVELEIRŐL Mária Terézia királynő 1767.évi úrbéri pátense, beavatkozva az addig kizárólag magánjogi jellegűnek tekintett úrbéres viszonyokba, mint közismert, országos hatállyal szabályozta a feudális államot adóival, szolgáltatásaival eltartó jobbágyság birtokába és haszonélevezetébe adandó telkek belső fundusának, határbeli szántó és rét tartozékainak nagyságát, meghatározta a közös legelők, erdők és regálék haszonvételének mértékét, másrészt viszont egységesítette és maximálta az adózó nép által a földesuraknak szolgáltatandó pénz-, termény- és robotjáradék nagyságát. Midőn az uralkodónő rendeletét végrehajtó tisztviselők végigjárták az ország összes vármegyéjét, minden faluban és mezővárosban először is az egységesen előírt 9 "úrbéri kérdőpontra" kértek választ a helységek paraszti közösségeinek elöljáróitól: "Primo: Vagyon é mostanság Urbárioma ezen helységnek, ha vagyon, minemű az, mennyi időtől fogva hozattatott bé? Secundo: Ha urbárioma nincsen, a jobbágyi kötelességet teszik-é contractus szerént mind a jobbágyok, mind a zsellérek? Mennyi ideje már annak, hogy contractusba lépett ezen helység az földes urasággal? Nem de nem ezen mostani urbariom avagy contractusnak tétele előtt is voltak mások, és ha voltak, minémüek és mikor kezdódett ezen mostani szokásban lévő kötelességnek praestatioja. Tertio: Az hol urbariomok avagy contractusok nincsenek, mibül álló a jobbágyságnak és zsellérségnek adózása és kötelessége aki mostanság szokásban vagyon? mikor és mi módon hozatott bé azon kötelesség és adózás?" i A 9 úrbéri kérdőpontra adott paraszti válaszokból Welmann Imre Pest-Pilis-Solt vármegye Duna balparti községeire vonatkozólag teljes szövegükben, Schneider Miklós pedig a mai Nógrád megye területét felölelően regeszta jelleggel publikált, de zömük kiadatlanul várja kutatóit az Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltára Departamentum Urbariale irategyüttesében és a megyei levél-