Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

tárak Urbarialia gyűjteményeiben. A korabeli jobbágyi vallomásokból sok-sok részlet tárul fel a földesurak és a parasztok úrbéri viszonyainak szövevényéből, nem csupán az úrbérrendezést közvetlenül megelőző 1760-as évekre, hanem egészen a XVII. század végéig visszanyúló korszakra vonatkozólag. A szabad költözés joga vagy a röghözkötöttség állapota kérdésén túl egyéb problémákat, így a cenzus nagyságát, a kilenced és a volt curialis területekről beszedett heted elterjedtségét, a robot természetbeni ledolgozásának vagy megváltásának tényleges gyakorlatát, a regálék paraszti élvezetének lehetőségeit is országosan meg lehetne vizsgálni, így rendkívül sok új ismeretet szerezhetnénk a XVIII. századi agrártermelés és agrártársadalom helyzetéről. Felmerülhet azonban a kérdés: ha egyszer az uralkodónő teljesen egységes állapotokat akart teremteni az úrbéri viszonyok terén, akkor mi oka volt annak, hogy a királyi rendelet végrehajtása során olyan behatóan érdeklődtek a régi, megszüntetendő viszonyok Íratlan és írásos formái iránt? Vajon csak a fundus

, az állami adó alá vont úrbéres telkek kiterjedésének a felderítése és annak elkerülése volt a célja, hogy "a falu népe megrövidüljön addigi birtokállományában"(?). Igaz, a 4. és 5.pontokban erre vonatkozólag is feltettek kérdéseket, tudakolva a jobbágyság hasznára illetve kárára szolgáló természeti és gazdaságföldrajzi körülményeket valamint azt, hány hold szántó és hány "embervágó" rét -vagyis egy ember által egy nap alatt lekaszálható területtartozott korábban egy ősi telekhez. Vajon csupán azért tudakolták mindezt, hogy tudatosítsák a nemzedékek sora óta egy bizonyos, megváltoztathatatlannak hitt úrbéri viszonyrendszer keretei között élő paraszti közösségekkel: addigi szolgáltatásaik i megszűnnek és ezután már másként, az igazságos és szegény alattvalóin segíteni akaró királynő urbáriuma szerint határozzák meg, hogy mire jogosultak a jobbágyok és mivel tartoznak földesuraiknak . Mielőtt erre a kérdésre válaszolnánk, röviden vissza kell tekinteni a földesúri urbáriumok és szerződések eredetére és mibenlétére, majd jellemzőik összefoglalása után áttekintjük azt az eljárásmódot, amelyet az úrbérrendezés végrehajtása során, majd pedig az 1767-től 1848-ig terjedő, két-három emberöltőnyi, államilag szabályozott és ellenőrzött úrbéri viszonyok korában kö-