Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

nében már újból a kezéhez vette. A család nagykárolyi felügyelősége alá tartozó kéci birtokközpontban^ az 1760-as évekből számos igen értékes forrás maradt fenn a jobbágyi szolgáltatásokkal kapcsolatban, hiszen ahogyan a lakosok maguk írták: "hat esztendő ólta... minden esztendőben szokott az uraság conscribáltatni...". Károlyi Antal gróf nem csupán összeíratta a lakosokat, hanem évente adott ki ún. "taxa libellusokat" a szolgáltatásokról, s megkövetelte, hogy személyre szólóan vezessék az ún. "Napszámkönyvet" a jobbágyok robotjának teljesítéséről. Mindezt az udvarbíró rendszeres elszámoltatása is kísérte: egyazon időszakból tehát több, nem egészen azonos értékű forrás áll így rendelkezésünkre, amelyek kiegészítik, pontosítják, vagy esetenként cáfolják is egymást. Az évenkénti conscriptiók a lakosság összeírása mellett az állatállomány számát, valamint a szolgáltatások körét is rögzítették. Szöveges megjegyzésként az adózásra való képtelenség esete8 it és az immúnis állapotot jegyezték fel. A mentesítettek között az uraság alkalmazottai (bíró, vajda, hajdú, kerülő, csűrbíró stb.) semmit sem adtak, viszont a falu kerülője, vincellérje már csak a robottól mentesült, a taxafizetéstől nem. Az oláh és a magyar pap, valamint a templommester szintén nem tartozott szolgálattal. A taxások (szabad menetelűek) 6-8-12 napi robotjához képest a jobbágyok kötelezettsége jelentősen nagyobb, hiszen szekérrel vagy gyalog 104 napot írtak elő számukra. Az előírás a vármegyei urbárium második pontjának értelmében járt el az egész telkes jobbágyok 104 napos robotkötelezettségének meghatározásánál. Igaz, ebben az esetben csak gyalogrobotban lehetett volna ezt a mértéket alkalmazni; egésznél nagyobb telek ugyanis -az úrbérrendezés tabellái szerint- nem fordult elő a településeken . A vármegyei szabályozás telekszámnak és igaerőnek megfelelően rendelkezett. Bár feltűnő, hogy a kilenc kérdőpontra adott válaszokban állandó telkek meglétéről nyilatkoztak a falvak előljá9 rői, a fennt említett conscriptió nem csak a telekhányadokat, hanem a jogállást (taxás, jobbágy, inscriptionalista, szabad) és az állatállományt is számba vette akkor, amikor az alapvető szolgálatot -így a robotot is- meghatározta. Az 1766-ból való összeírás után odaírt megjegyzés a gróf szán-