Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
kor községbírók iratnak át és erősíttetnek meg községükre vonatkozó okleveleket az uralkodóval, mint például a szobi villicus 1416-ban, majd a szobi és letkési bíró együttesen 1436-ban. 11 Az írástudók jelenléte a falvakban időben nem maradt el az előbbi korszaktól. A XIV. század végére az életképes települések már saját templommal és pappal rendelkeztek, főleg az ország belső területein, de a vendégnépek közül a német hospesek a szélterületeken is (Szepesség, Szászföld stb.). "Ha a közösség igazgatásával kapcsolatban írásbeli munka akadt, annak elvégzésére valószínűleg a falu papját kérték meg. A papság minden bizonnyal jelentős szerepet játszott nemcsak a lakosság lelki életének gondozásában, hanem gazdasági, igazságszolgáltatási és közigazgatási téren is. Elég e tekintetben az idegen nemzetiségek, oláhok, rutének, szerbek, szászok, tótok papjaira utalni, akik még napjainkban is megőrizték ezt az"irányító befolyást. De a magyar községek és városok katolikus és protestáns lelkészei sem zárkóztak el a világi ügyekkel való foglalkozás elől." - mondja Ember Győző. Tegyük hozzá, hogy bármely felekezet iskolamesterei, kántorai, tanítói stb. is elvégezték ezt a munkát kikötött munkaköri 12 feladatként, vagy külön juttatás fejében. Az írástudás laicizálódása -a nemesség után- a XV. századra már elérhette a jobbágyságot is, melynek körében a reformáció hatására a XVI. században már jócskán tért hódíthatott. Ekkor jön létre az a jobbágy-deáki réteg (falvanként 2-3, hász-birtokonként 4-5 ember), amelynek kezéből a községbírói írásbeliség csak a szatmári béke után megy át a nótáriusok kezébe. Kézenfekvő, hogy az írásbeliség igénye, a terjedésére ható adminisztratív kényszer legfőképpen a királyi, az egyházi és magánföldesúri nagybirtokon jelent meg elsőként. Nem lehetett elhanyagolható ebben a tekintetben sem a nagy szabad királyi városok -Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Várad, Kolozsvár, Székesfehérvár stb.- hivatali írásbeliségének hatása környékük községeire, legfőképpen a saját földesuraságuk alatt álló falvakra. Ezeknek a szinteknek illetve földrajzi szféráknak a hatása a községbírói írásbeliségre még sok kutatást igényel. 1 " 5 A papír tömeges elterjedése és olcsóvá válása Magyarországon a XV. század második felében következett be. Á század első felében itáliai és délnémet, a második felében osztrák (1469-től), len-
