Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
Horváth Lajos: A KÖZSÉGBÍRÓI IRATOK 1848 ELŐTT Bevezetés Wenzel Gusztáv már 1887-ben rámutatott, hogy a falu-közösségek életének, a közigazgatás alsó fokú szerveinek beható, átfogó vizsgálata "hazai tudományos irodalmunk igen érdekes tárgya volna."''" Ha meggondoljuk, hogy a falusi önkormányzat és közigazgatás már az államalapítás korában létezett, eredete pedig a honfoglalás előtti idő homályába vész és hogy az ország lakosságának megközelítőleg a háromnegyede még a XIX. században is falvakban élt a községbírói szervezet közvetlen joghatósága alatt, akkor a tárgy fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezekhez még hozzávehetjük, hogy az ezeréves községbírói intézményt csak a történelmi tegnapban, a tanácsrendszer behozatalakor, 1950-ben szüntették meg. Napjainkban halnak el közülünk a legutolsó községbírók, törvénybírók, kisbírók és esküdtek. Imreh István: A törvényhozó székely falu c. könyvében egészen más oldalról közelíti meg a tárgy fontosságát. "A teljesebb és igazibb história, a néptörténet, ugyanakkor mai önmagunk felől is jobban eligazító. Hinnünk kell ugyanis, hogy számtalan olyan eleme van személyiségünknek, amelyet a bennünk dajkáló, óvó, küzdelemre szoktató szülőföld hagyományos világa formált. Nem a verség jussán, hanem a lélek, a tudat örökhagyói szerepvállalása folytán csoportosan is sajátos jellemvonások hordozói vagyunk. Vallottuk és valljuk, hogy nem csupán egy adott társadalmi szerkezet viszonyrendszerébe születtünk bele, hanem az annak kereteit kitöltő, ránk maradott légkörbe, a gondolkodást, a magatartást s az azt kormányzó értékítéleteket közvetítő hagyományok világába is. A jelenbe ágyazottan így él és munkál bennünk a történelem." 2 1. A községbírői írásbeliség kezdetei Nagyon röviden előre bocsátjuk, hogy községbírói írásbeliségen elsősorban a községbírói szervezet rendeltetésszerűen kibocsá-