Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

tott, kiadmányozott és keletkeztetett, másodsorban a község tagjainak a községbírói szervezet felhasználásával kiadott, létrehozott irattermelését értjük. Akkor is, ha az írásbeli teendőket sokszor papok, más alkalmi írástudók végezték el, néha bérmunkában (a kisebb falvakban még a XVIII. században is) és a községek csak évszázados folyamat eredményeként tettek szert saját folyamatos alkalmazású írástudóra, kezdetben paraszt-deákra, később jegyzőre. A községbírői írásbeliség meglétére közvetlen és közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésünkre. Közvetlennek tekintjük az eredeti irat vagy korabeli másolat meglétét. Közvetettnek a levélváltásra utaló megjegyzéseket más hatóság iratában és a pecséthasználatra vonatkozó adatokat, valamint a községekben a jobbágyok sorában feltűnő litteratus és deák foglalkozás-névvel megjelölt személyeket, illetve ezeknek családnevesült alakjait. Röviden néhány példát a közvetett bizonyítékok közül, mert időben először ezek jelennek meg. Alszeged város bírája 1422. júl. 21-én kiadott iratában hivatkozik Szeremle falu bírájának Alszeged város tanácsához írott levelére. A Borsod vármegyei Babona falu jobbágyainak szétosztásakor "Mátyás deák" jobbágy Chontos Pálné, Potentiana asszonynak jutott 1466. dec. 30-án. Palkonya possession 1480-ban jobbágyok hatalmaskodtak, sorukban ott talál4 juk Dámján deákot. Korai községi pecsétjeink közül említhetjük Püspöki (Bihar vármegye) 1475-ös évszámot viselő pecsétjét XVII. századi lenyomatokról.

5 II. Ulászló 1490/91-ben a Buda melletti Felhévíznek címer és pecséthasználati jogot adományozott s ezzel a település mezővárosi rangra emelkedett;

6 nyilvánvaló, hogy megelőző, községi korszakában, a mezővárosiasodás felé haladtában is belső közigazgatása már folyamatos írásbeliséggel rendelkezett. A Mohács előtti korból már néhány tucat községbírói kibocsátású iratot ismerünk.^ Egyet megemlítünk közülük: az olaszi (később Váradolaszi) bíró levelét Kassa város tanácsához 1514böl.

8 A mohácsi csatavesztés és Buda török kézre jutása (1526-1541) közötti időből már jóval több községbírói irat ismeretes. Köztük az első szlovák nyelvű is, Nestich község levele Nagyszombat vá9 ros tanácsához 1538-ből.