Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

Ami a forráskritikát illeti, úgy tűnik, hogy az ilyen összeírások típushibája az, hogy az éppen vizsgált gazdaságot a lehető legjobb színben igyekeznek feltüntetni. Ha azonban meggondoljuk, ez nem is váratlan dolog, hiszen az összeírok is ugyanazon vármegye birtokos-nemesi társadalmának közhivatalt is viselő, esetleg közeli falvakban is birtokos tagjai voltak, a hitelért folyamodó nemes pedig nagy valószínűséggel lehetett ugyanazon megyei tisztikar valamely más pozícióját elfoglaló ismerős, vagy távolibb atyafi. A nagyberki uradalom leírása szerint "ezen Javak a természetnek minden jó téteményével és áldásával bőven el lévén látva... Ellenben semmi kártékonyságok, mellyek akár a mezei gazdaság folytatását, akár pedig a marhatenyésztést gátolná, nem léteznek." A büssüi uradalomról írtak, más szavakkal ugyan, de ugyanilyen pozitívnak festik a képet: "A mi a gazdálkodást illeti, az Elöljáróknak s Bíráknak szavai szerint mindenütt legjobb karban lévén, nagy haszonnal folytatódik... Minthogy ezen Uradalomnak a Természet meg adta minden féle szükségesebb Termesztvényeit... ezen oknál fogva semmi terhelő s káros körülállás nem tapasztaltatik..." A jövedelmek nagyságát alapvetően határozza meg a "termesztvények közép ára" meghatározásának módja. Ezek helyességének ellenőrzése kiterjedtebb kutatást igényelne; mindenesetre az tény, hogy a két összeírásban szereplő áradatok egymáshoz igen hasonlóak. Mindkét forrás ugyanazon vidéket jelöli meg piackörzetként is, s ennek két legfontosabb pontja Pécs és Kaposvár. A távolabbi központok közül a nagyberki összeírás megemlíti Kanizsát és Veszprémet, a büssüi pedig Fehérvárt is. A forrás teljeskörű feldolgozására -már csak terjedelmi megkötöttségek miatt sem- vállalkozhatunk most. Jelenleg csak annak bemutatását tűztük ki célul, hogy a jövedelmi viszonyok kutatása terén milyen számításokra adnak lehetőséget összeírásaink. A forrástípus azonban ezeken túlmenően a történeti, agrártörténeti és néprajzi kutatások számos területén is hasznosítható. Szó volt róla, hogy az összeírást készítőknek és készíttetőknek egyaránt érdekükben állott az, hogy a majorság eredményeit 25 megszépítsék. Ennek módszere a piaci átlagárak magasabban történő meghatározása, illetve a robotnapokért figyelembe veendő összeg leszállítása volt. A robotból származó haszon, jövedelem