Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

éves tiszta jövedelem hatodrészét, valamint az épületek értékének századrészét kellett a kincstárnak befizetni. Ezen összeírások ráadásul nem is csupán a nemeseket írták össze, hanem számba vettek minden, a feudális korban kiváltságosnak számító elemet 4 is. Somogy vármegye 1807. évi ilyen lajstroma tulajdonképpen egy egyszerű betűrendes jegyzék, amely a nevet és a jövedelmet (megfelelő hányadát?) közli csupán. Igaz a nemességen belüli jövedelmi különbségek már ennyiből is kitetszenek, hiszen például a 225.743 forintos jövedelemmel feltüntetett gróf Széchenyi Ferenccel szemben megtalálhatjuk például a Baranya és Somogy megyékben is birtokos, középbirtokosnak számító Jeszenszky testvéreket 1325 forinttal. A Bábonyban lakó, taxás nemes Jeszenszky Péter neve mellett azonban már csak másfél forint szerepel.

5 A XIX. század elején Zemplén vármegyében végrehajtott, a nemességet is érintő különböző összeírások során, az e megye esetében külön is részletezett jövedelem-kategóriákat, de az összjövedelmet is ún. eszmei "telkekké" számították át, az azonban, hogy hány forint jelentett egy telket, évente változott.

6 Az eltérő módszerek, más- és más kulcsok szerint készített összeírások tehát általában csak önmagukon belül hasonlíthatók s még az egyébként azonos típust jelentő, egyazon területre vonatkozó és esetleg egymástól időben sem távoli források sem mindig vethetők össze az említettek miatt. A bevallott vagy becsült jövedelem-arányok pedig még tovább bizonytalanítják a képet. Mindezek ellenére a jelzett típusú források arra alkalmasak, hogy egy nagyobb terület (a források természete miatt általában egy-egy vármegye) nemessége rétegzettségéről, illetve vagyoni viszonyairól képet adjanak. Ilyen típusú vizsgálatokhoz már egyre nagyobb számban használják is őket (közülük is leginkább az 1809. évi insurrectionalis összeírásokat).^ Ha azonban immár egy-egy család, vagy uradalom esetében vagyunk kíváncsiak a teljes bevétel nagyságára, ennek szerkezetére, a jövedelmek és költségek megoszlására, a tiszta jövedelem mértékére, forrásaira, akkor más forrástípus után kell néznünk. A birtokos nemesség kiváltságos volta, adómentessége miatt azonban hivatalos szervek által készített, a fenti ismérvek szerint részletezett, tehát kifejezetten adóügyi szempontokat figyelembe vevő kimutatásokat hiába is keresnénk, azokat csupán a nemesi,