Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

földesúri magánírásbeliség, vagy uradalmi adminisztrációja irattermelése kapcsán remélhetünk. Más, különleges esetekben ellenben, de hangsúlyozottan csak a nemes iniciativájára, a vármegyei közgyűlés iratai is őrizhetnek a jövedelmi viszonyokkal kapcsolatos, önálló típusnak tekinthető forrásokat. Az alább bemutatandó Somogy megyei összeírások is e típust képviselik. A nagybirtokok esetében a fejlett igazgatási szervezetnek szinte mindenütt része a különböző nevekkel illetett, de azonos funkciójú számvevői hivatal. A nagy uradalmak esetében általában sok a fennmaradt számadás-anyag, annak ellenére,, hogy ezeket felülvizsgálat után nem egy helyütt kiselejtezték. A számadások majd mindenre kiterjedtek, számszakilag mindig pontosak is, a készpénz-számadások azonban a bevételek és kiadások egyenlegén túlmenően a jövedelmezőségre alig tartalmaznak adatokat. (Az alább a számadásokkal kapcsolatosan elmondandók inkább csak a kisebb g középbirtokokra jellemzőek.) A korabeli mezőgazdasági szakirodalom visszatérő panasza, hogy a nem kevés helyen hanyagul és rossz módszerekkel készített számadás, az egész számvitel "a gazdálkodásnak valódi sikerét mind kisebb, mind nagyobb gazdaságoknál oly homállyal boritá, hogy sa9 ját valóságos állapotját úgyszólván egy birtokos sem ismeri." A jövedelmekről, még inkább a tiszta jövedelmekről szóló kimutatások inkább csak esetlegesek, s nem az uradalmi ügyvitel mindennapos termékei. Az ilyen jellegű kimutatások több helyütt egyedi esetekhez, például birtokosztályokhoz kapcsolódnak.

10 Nem véletlen tehát, hogy a magyar nemesség jövedelmi viszonyairól összefoglaló munka, de még nagyobb lélegzetű tanulmány sem született,

11 hiszen látnivaló, hogy tiszta jövedelmei nagyságával maga a nemesség sem igen volt tisztában. Az uradalmak bevételi és kiadási számadásai (amelyeket Wellmann Imre egy helyütt 12 primitív és rendszertelen elszámolásoknak nevezett ) a jövedelemnagyság illetve annak szerkezete megállapításához gyakran alkalmatlanok. Egyes, főleg nagyobb és korszerű, a korabeli szakirodalomban is dokumentált uradalmak esetében ugyan ismeretes a tiszta jöve13 delem nagysága, a jövedelem szerkezete azonban ez esetekben is rejtve marad. Kisebb, középbirtokosi uradalmak esetében, mint például az általunk közelebbről is vizsgált bükköséi gazdaság