Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

többletadatok megszerzése végett indokolt a hagyatékokat áttekinteni . Némileg hasonlítanak hozzájuk a különféle szervek vagy hatóságok által kirendelt küldöttségek rendszerint együtt, ám elkülönítve kezelt iratai. Az eltérés abban jelentkezik a két forrástípus közt, hogy a küldöttségi vagy bizottsági, deputationális vagy commissionális iratok általában meghatározott kérdéskörre és célból fogalmazódtak, ugyanakkor -megint csak általában, de nem kivétel nélkül- a tárgy tekintetében részletezőbbek, információkban gazdagabbak és a kérdéskör felmérését illetően teljesebbek. Persze, hogy mi mindenre nyújtanak lehetőséget, az a küldöttségi iratok esetében is nem csupán a kiküldetés céljától és tárgyától, hanem sok egyébtől, nem utolsó sorban a válaszadók pozitív vagy negatív előjelű érdeklődésétől függ. A korszak végén új, igaz, elsősorban már nem levéltári, de mellőzhetetlen forrásanyag kínálkozik a falukutató számára. Ez pedig az országgyűlési tárgyalásoknak, a kerületi és országos üléseknek, a hozzászólásoknak általában szó szerint rögzített, majd nyomtatásban közzétett anyaga. Ismert, hogy a reformországgyűléseken egyre nagyobb szerepet kapott a jobbágyrend állásának kérdése, helyzetének rendezése, életkörülményeinek javítása, a felszabadulásához vezető út megnyitása. A különböző tervezeteket az ország minden tájáról érkezett követek vitatták meg. A különböző javaslatokkal és egyesek állásfoglalásaival kapcsolatban a szót kérő deputások rendszerint szóltak arról, hogy az előterjesztetteket vagy elhangzottakat miért tartják előnyösnek vagy hátrányosnak. Ennek során mindig saját megyéjük vagy tágabb régiójuk körülményeivel példálóztak, és közben olyan tényeket, jelenségeket és folyamatokat ismertettek, amelyek más forrásokban nem, vagy csak elnagyoltan fogalmazódnak meg. Szóban forgó forrástípusunk ezért nem csak új ismeretek garmadáját hozza, de arra is világot vet, hogy milyen eltérések voltak a különböző régiók falusi társadalmainak életfeltételei között. Az országgyűlések tárgyalásairól kiadott anyagnál előbb jelentkeztek a nyilvánosság előtt a különböző politikai és szaklapok. Ezekben a falvak egész sorára találhatók hol szűkszavú, hol viszont részletező adatok. A politikai sajtóban ezek egy része a hírrovatban, másik része pedig az egyes megyékből vagy azok közgyűléseiről beküldött beszámolókban, illetőleg olvasói levelek-