Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

a "Királyi Jogügyi Igazgatóság", a másik a Magyar Királyi Udvari Kamara Levéltára. Ez utóbbinak, mint a kincstári birtokok kezelőjének egy része bizonyos értelemben különben is egyfajta uradalmi levéltárnak tekintendő, és fontossága témánk szempontjából a nagy családi levéltárakéval vetekszik. Elméletileg a családi és uradalmi levéltárakban - nem is beszélve a különféle rendeltetésű összeírásokról, amelyek mint típusok a törvényhatóságok és a központi szervek anyagában is hol betagoltan, hol elkülönítve megtalálhatók - egész sora őrződött meg azoknak az irattípusoknak, amelyek egy-egy faluközösség egészére, illetőleg egyes tagjaira nézve hordoznak értékesíthető információt. Teljesség-igényű számbavételük külön előadást töltene ki, ezért csak a jellegzetesebbekre utalok. A helység lakóinak jogait, de még inkább kötelességeit rögzítő dokumentumok mellett ilyenek a tanűvallatási jegyzőkönyvek, a határjárások, a végrendeletek, az adomány- és osztályoslevelek, birtokcsere-iratok, különféle mentesítések, záloglevelek, manumissiók, jobbágykötelezvények, a legváltozatosabb tárgyú szerződések, elszámolások, sokféle megbízatások, egyezségek, bérlisták, robotkönyvek, reklamációk, jobbágyfelkérések, repeticiók, közmunka-kimutatások, birtokigazgatási és munkaszervezési iratok, alkalmazások, helyzetrögzítő és panasztartalmú beadványok, irtást, szőlőtelepítést, regale használatot tárgyazó engedélyek, rendkívüli szolgáltatásokat kívánó előírások, rendtartások, jószágkormányzati utasítások, közbirtokossági iratok, kárbecslések, illetőleg felmérések, piaci viszonyokra és kapcsolatokra utaló kimutatások és feljegyzések, termény- és termékösszegezések, jövedelem summázatok, helységigazgatással kapcsolatos dokumentumok, építkezési és oktatási ügyek iratai, leltárak, köztük magvaszakadt jobbágyok vagyonának leltárai, határhasználati szabályzatok, móringlevelek stb. Az irattípusok egy része azért becses, gondoljunk csak a tanűvallatási jegyzőkönyvekre vagy a határjárásokra, mert nem pusztán keletkezésük idejének viszonyaira, hanem korábbi időszakokra is hoznak adatokat. Más részüknek fő értékét pedig az adja, hogy a falu belső életére szolgáltatnak -szinte minden más forrásnál több- információt. Ám a falukutató nem mellőzheti a családi levéltárak levelezés-anyagának átnézését sem. Mert a missilisek közt mindig akadnak