Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

dolgozás munkaigényessége miatt eddig kevéssé, s ha igen, leginkább a népességszám becslésére, demográfiai adatok nyerésére vagy családrekonstituciós céllal használták fel szórványosan. Társadalomtörténeti forrásértéküket emeli, hogy belőlük meríthető a legtöbb adat a városi összeírásokból és egyéb forrásokból hiányzó rétegekre vonatkozóan. Feldolgozásuk képet adhat a lakosság vallási, származáshelyi megoszlásáról, amely a foglalkozási-rendi minősítések alapján társadalmi csoportokhoz is köthető. A házassági anyakönyvek alapján felbecsülhető a különböző társadalmi rétegek házassági esélyeinek alakulása (az egyes rétegek aránya a házasulok között, a házassági kor alakulása, endogám és exogám párválasztási szokások, vegyes házasságok, özvegyekkel, idősebb nőkkel kötött házasságok stb.) Ott, ahol az anyakönyvek pontosabban meghatározzák a foglalkozást, a házasságon keresztüli mobilitásról is képet alkothatunk. A társadalmi és családi kapcsolatokra következtethetünk a tanúk személyéből; hasonló információkat szolgáltat a keresztelési anyakönyvekben a keresztszülők összetétele. Ez utóbbi anyakönyvek a törvénytelen születések eddig alig vizsgált alakulásáról is képet adnak. Az anyakönyvek feldolgozása köztudottan aprólékos, munkaigényes feladat, amelynél célszerű a számítógép alkalmazása. Teljes feldolgozásuk, különösen nagyobb települések esetén meghaladja egyetlen kutató erejét, de megfelelően kiválasztott időmetszetek alapján egyetlen kutató is megbirkózhat a feladattal. A következő, szisztematikusan fel nem dolgozott fontos forráscsoport, a hagyatéki iratok forrásértékével külön korreferátum foglalkozik. így csak azt szeretném kiemelni, hogy ezek nem csak a módosabb rétegek vagyoni megoszlására, életmódjára vonatkozóan tartalmaznak páratlanul érdekes és fontos adatokat, de az örökösök foglalkozásának feltüntetése esetén a mobilitásvizsgálatoknak is viszonylag könnyen feldolgozható forrásai. A végrendeletek szövege, és a mellékíetek -pl. osztály-iratok, házassági szerződések- sok mindent elárulnak az érintett réteg mentalitásáról is. Az adójegyzékek talán a városi társadalomkutatás leggyakrabban használt forrásai, ennek ellenére információtartalmuk, feltehetően a statikus, egy időmetszetre korlátozódó vizsgálatuk miatt koránt sincs kiaknázva. Forrásértékükről külön korreferátum ké-