Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

esetében (hiszen a vállalkozási készség növeléséhez a kockázat határainak kijelölése volt szükséges, ez viszont a hitelezői érdek védelmének kérdését vetette föl) külön garanciákat követelt: pl. kültagok nevének bejelentése, részvénytársasági alapszabályok bemutatása, valamint előírta az üzleti eredmények évenkénti nyilvánosságra hozatalát. A törvény két cégformát határozott meg: az egyéni és a társas céget. Egyéni cégnek tekintette azt, amikor a kereskedő üzletét egyedül folytatja. (Ebben az esetben a tulajdonos köteles saját polgári nevét -legalább vezetéknevét-, cégnévként használni és nem tehet olyan toldást nevének használatába, amely esetleg társas jogviszonyra utalna.) A társascégek esetében pedig azok négy formája közkereseti

, betéti

, részvénytársasági és szövetkezetiközött tett különbséget. A—törvényt az 1875~ decemberében megjelent miniszteri rendelet" egészítette ki. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint az igazságügyi miniszter 26922.sz. közös rendelete szabályozta a kereskedelmi cégjegyzékek vezetésének módozatait.** ("A kereskedelmi czégjegyzékek berendezéséről és vezetéséről") A rendelet a törvény előírásainak és a cégformáknak megfelelően egyéni és társas cégjegyzék vezetését írta elő. Mind az egyéni, mind a társas cégjegyzék nyolc-nyolc rovatot tartalmaz: 1. a cég folyó- és alszáma 2. a bejegyzést rendelő bírói végzés kelte és száma 3. a cég szószerinti szövege 4. a cég főtelepe (és a létező fióktelep) 5. a cég birtokosa 6. a cégvezető neve (társascég esetén a tulajdonviszonyok) 7. az irattári szám B« jegyzet: változások a cég működésében, csődnyitás, csődeljárás száma, eredménye stb. A társas cégjegyzék csak annyiban módosul, hogy az 5. rovat a cégvezetők nevén túl a felszámoló cégvezetők nevét is közli, a 6. pedig a társaság tagjainak jogviszonyát, polgári állását, lakhelyét. Az egyéni cégjegyzékben egy lapra két céget vezettek be, a társas cégjegyzékben egy-egy társaság két oldalt kapott, s ha ez nem bizonyult elegendőnek, akkor a jegyzet rovat utolsó be-