Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

már egyáltalán nem korlátozódott kizárólag a középpontra. Legyen szabad erre egy példát idéznem: a mintegy 60 % erejéig bécsi és brit forrásokból alapított Angol-Magyar Bank kezdettől fogva egyik fő feladatának tekintette, hogy hatókörét országos hálózattal sokszorozza meg. "Ha azt akarjuk, hogy e központ és az innen szétágazó sugarak végpontjai közt kölcsönös termékenyítő hatás jöjjön létre, a végpontokon is kell, hogy a bankügyet szervezzük és azt a központtal összeköttetésbe hozzuk."

7 A terv jegyében egy sor vidéki bank alapításában működtek közre és léptek ezekkel szerződéses viszonyba. Talán elegendő a "közlekedési emporiumok" nominális felsorolása (Arad, Baja, Besztercebánya, Debrecen, Fiume, Győr, Lőcse, Marosvásárhely, Miskolc, Nagykanizsa, Nagyvárad, Szeged, Temesvár, Újvidék, Zágráb), hogy kétségtelen legyen a helyi erők nélkülözhetetlen szerepvállalása. A mértéket iHretőeir-nincs—mindenünnen adatunk, de a tágabb környéken tallózva (ha már konferenciánk színhelyét, Gyulát elkerülte az Angola -Magyar Bank patronátusa): Nagyváradon 1500 részvényből 500 jutott az anyaintézménynek, Újvidéken 2000-ből 100, a többiek a város "legelőkelőbb lakosai, s kereskedő cégek, azonkívül kiválóbb zombori, kulai s palánkai kereskedők", Baján pedig, ahol részletes, névszerinti foglalkozási bontás is rendelkezésre áll, a harminc alapítóból 26 helybeli kereskedő, gyáriparos, földbirtokos, vagy haszonbérlő.^ Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy az Angol-Magyar Bank lassanként eladogatta az alapításkor szerzett részvényeit, kivéve persze azt, ami a nyakán maradt. 2. táblázat A Bajai Kereskedelmi és Iparbank részvényei az Angol-Magyar Bank tárcájában (év végén, db.) 1868 1869 1870 1871 1072 1873 1874 250 170 170 155 62 62 62 Forrás: OL FIK K 168 129. cs.-1875 BFL. VII.2/c Cg 1876-1905