Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

Tóth Zoltán: A DUALIZMUS KORI ÁRVASZÉKI-HAGYATÉKI IRATOKRÓL Tizenöt évvel ezelőtt, mikor ezzel a forrásféleséggel közelebbről megismerkedtem, még tájékozottabb kutatók számára is riasztónak tűnt, hogy valaki ebből az ismert, de amorfnak tűnő irathalmazból vár magvasabb tanulságokat. A bizalmatlanság összefügg az "árvaszéki" megnevezéssel is, amely valamely szélsőséges problematika tükröződését sejteti, összefügg azonban az egyes ügyekben halmozódó iratok vegyességével is, amely egy speciális, jól körülhatárolható (és bevett) történeti probléma megoldását erősen megnehezíti. Nem utolsó sorban csüggesztőnek tűnik ezen iratoknak az egyes levéltárakban felgyülemlett"" tömege"; Eredetileg engem is a leltárak, az árvaszéki, illetve hagyatéki iratok legismertebb részei vonzottak; a régi háztartások eszközellátottságához kerestem adatokat. Eközben azonban éppen az árvaszéki iratoknak azok a tulajdonságai nyilatkoztak meg valódi értékükben, amelyeket mint taszítókat az előbb felsoroltam: A "szélsőséges" árvaszéki problematika a sérült szerkezetek és peremhelyzetű rétegek társadalomrajzához nagyon is hiányzott s nyugodtan mondhatom, hogy hiányzik ma is. Történetírásunk, részben a történeti demográfia is, meglehetősen merev és társadalmi rétegjellegében is egysíkú családszerkezetekből kísérli meg rekonstruálni hajdan volt társadalmunk családi alapszövetét. A család szerkezeti dinamikájára már újabb szakirodalmunk is felhívja a figyelmet.

1 A tulajdonosi rétegek egyszerű árvaügyeitől az elhagyatottságig, amely a peremhelyzetű szegény nép bizonytalan életfeltételeinek állandóan fenyegető velejárója, az árvaügyek a mikro-szervezeti formák páratlan gazdagságát kínálják fel.

2 A "vegyesség", ami az árvaszéki eljárás során lecsapódott iratféleségekből keletkezik, a rendszeres feldolgozásban olyan sokrétűséget tett lehetővé, amit más forrás nem nyújthat.

5 A végrendeletek és a peres iratok nagy részénél az iratokban czereplő személyek kilétéről is kiegészítő értesülésekre szorulunk. Az árvaszékhez átküldött haláleset-felvételek, anyakönyvi kivonatok,