Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

Bácskai Vera: AZ 1048 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FŐBB FORRÁSAIRÓL A későfeudális vagy kora újkori, magyarán a 18.századi és a 19.század első felének városi társadalomkutatásában a legfőbb feladatnak a szemléleti megújulást tartom. Az eddiginél sokkal következetesebb szakítást azzal a szemlélettel, amely a korszak városában csak a középkori város egyenes folytatását, lassú hanyatlását, a rendi társadalom továbbélését látja, és e másfél évszázadot egységes korszaknak tekinti. A korszak periódushatárai - a török alóli felszabadulás és az 1048. évi forradalom, vagy az alperiódushatárnak tekintett 1790-es esztendő ugyan kétségtelenül fontos határkövei voltak a városok történetének is, a társadalmi átalakulás folyamata azonban nem köthető ezek közé az időhatárok közé. A Pestre, Szegedre vonatkozó kutatások alapján gyanítható, hogy a városokban a polgári átalakulás a 19.század elején, a napóleoni háborúk konjunkturális éveiben indult meg. Az 1020-as évek végén jelei már erősen megmutatkoztak, majd ez az átalakulási folyamat mélyen belenyúlt az 1070-es évekbe. A kevésbé fontos kereskedelmi központokban az időhatárok módosulhattak, s a változás is másképp mehetett végbe, az azonban kétségtelen, hogy a 19.század első fele, mint a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszaka olyan vizsgálati szempontokat igényel, amelyek elsősorban a változást, az átalakulást követik nyomon, s e vizsgálódások nem zárhatók le mereven az 1848-as évvel. Mindez bizonyos fokig meghatározza a 18.századi kutatási szempontokat is: kérdéseinket úgy kell megfogalmazni, hogy a 18.század kedvezőtlenebb forrásadottságai ellenére olyan összehasonlító adatbázist alakíthassunk ki, amely lehetővé teszi az átalakulás irányának és mértékének nyomonkövetését. A 19.századi átalakulás ugyanis a rendi kereteken belül ment végbe, s részben maguknak e rendi kategóriáknak megváltozott tartalmában nyilvánult meg. A különböző rendű, jogállású lakosok rangjában, társadalmi pozíciójában, vagyoni helyzetében, presz-