Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

Feiszt György: A VAS MEGYEI VIRILIS JEGYZÉKEK FELTÁRÁSÁNAK TAPASZTALATAI A középkelet-európai polgárosodás megkésett folyamatában jellegzetes, a nyugati és keleti zóna között mintegy átmeneti helyet foglalt el a magyarországi. A történeti és szociológiai elemzések egyre nyilvánvalóbb módon igazolják, hogy e folyamatok mélyen átitatták a térség egész társadalomfejlődési struktúráját. Hatásuk olyan mértékű volt, hogy a mai Magyarország bonyolult gazdasági-társadalmi és politikai viszonyai is letagadhatatlanul magukon viselik nyomait. Az általános tendenciák mögött húzódó történeti valóság sokoldalú feltárása azonban legalább ugyanolyan késésben van, mint volt a polgárosodás folyamata annak idején. Az eddigi kutatások a társadalomfejlődési modell néhány lokális és pregnáns pontját igyekeztek ez ideig a történeti kutatás hagyományos módszereivel megvilágítani. A szélesebb értelemben vett, a polgárosodásnak a társadalom egész szerkezetére kiható és korszerű módszerekkel lefolytatott vizsgálatára azonban nem került sor. A dualizmus gazdasági-politikai elitjének kutatása az elmúlt években jelentős feldolgozásokat mutatott fel. Vörös Károly Budapest legnagyobb adófizetőinek és Győr város dualista társadalmának, Gyáni Gábor Hódmezővásárhely, Bárányi Béla Debrecen, Bérdi György Pécs, Tóvári Judit Miskolc viriliseinek esetében végzett mélyreható vizsgálatokat. Tudomásunk szerint azonban ilyen munka megyék vonatkozásában eddig nem készült. Magunk nógrádi barátaink felkérésére, az ott folyó gazdasági elit társadalmi szerkezetét vizsgáló kutatást dunántúli analógiával megtámogatandó fogtunk hozzá a Vas megyei anyag összegyűjtéséhez, amely 1986-ban befejeződött. A Vas Megyei Levéltár iratanyagában megtalálhatók azok a gyűjtőakták, amelyekben a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításához a megyei, járási és városi adóhivatalok vonatkozó adólistáit összegyűjtötték. Ezekből az adójegyzekékből és az előző év legtöbb adót fizetőinek névjegyzékéből állították össze a tárgyév ideiglenes jegyzékét, amelyet közszemlére tettek ki. Az