Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

ideiglenes jegyzékre érkező fellebbezések elbírálása után készítették el a végleges, immár jegyzőkönyvben rögzített névsort. Eddigi kutatási tapasztalataink és a virilis jegyzékek összeállítása munkamechanizmusának megismerése alapján az a véleményünk, hogy a megyei ideiglenes és végleges jegyzékek döntő többsége összegyűjthető. Ez a munka elvégezhető még abban az esetben is, ha iratpusztulás, hozzá nem értő selejtezés, vagy egyéb ok miatt az alispáni gyűjtőakták hiányoznának. Ilyen esetekben a virilis jegyzékek egyéb levéltárban őrzött irategyüttesekből Cthj. városok irattáraiból, főszolgabírói vagy adóhivatali fondokból) rekonstruálhatók. Vas megye legtöbb adót fizetőinek jegyzékei közel teljes mennyiségben kigyűjtött állapotban vannak. Az anyagfeltárás során nem várt lehetőségek is adódtak. Szombathelyi, győri, kaposvári és zalaegerszegi kutatások során egyre-másra kerültek elő idegen vármegyék virilis jegyzékei is, az egész dualizmus kori Magyarország területéről. A források gazdagsága és a belőlük nyerhető eredmények eddigi kihasználatlansága vetette fel annak lehetőségét, hogy a feldolgozó munkát ne csak két egymástól távol eső, más-más adottságokkal rendelkező megyére, hanem Vasból kiindulva a Dunántúlra, Nógrádból pedig a Dunától keletre lévő megyékre kiterjesztve a két régió, majd a későbbiekben az egész "nagy" Magyarország gazdasági, politikai elitjének vizsgálatára kerülhessen sor. Mivel a gazdasági-politikai elitnek tekintett virilisek száma megyénként változott (2-300 személy), a Dunántúlon évenként 2-3000 virilis feldolgozható adataival számolhatunk. A jegyzékek személyenként négy adatot (név, lakóhely, foglalkozás és az adó összegének nagysága)

1 tartalmaznak; így tárgyévenként 8-12 ezer adatot kapunk. Ez a feldolgozandó 46 évre vetítve (1873-1918), a munka befejeztével 360-550 ezer adatot biztosít számunkra. Ilyen mennyiségű adatbázis kezelése azonban csak számítógéppel oldható meg.

2 Vörös Károly említett művében

5 elvégezte a virilis jegyzékek forrásértékének meghatározását, egyúttal rámutatott azok hiányosságaira. Mindezeket szem előtt tartva, a jegyzékek adatainak számítógépre vitele után egy olyan adatbázishoz juthatunk, amelyből a polgárosodó elit vagyoni viszonyaira, a vagyonképződés eredé-