Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - A neoabszolutizmus korszaka - IV. B. 151. Békés vármegye Cs. Kir. biztosának iratai 1849-1850

IV. B. 110. Vegyes iratok 1848-1849 A fond anyagát a megye településeinek a világosi fegyverletételig keletkezett nemzetőr- és honvédnévsorai, a néhány község által beterjesztett 1849. évi költségvetési előirányzat, a katonaság számára felajánlott segélyek, különféle leltárak alkotják. Forrásérték szempontjából a honvédnévsorok a legjelentősebbek. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz 1-22. dosszié Nemzetőr-és honvédnévsorok 1848-1849 Költségvetések 1848-1849 Leltárak, segélyek 1848-1849 A neoabszolutizmus korszaka IV. B. 151. Békés vármegye Cs. Kir. biztosának iratai 1849-1850 1849 augusztusában, a világosi fegyverletételt követően a megyei tisztikar lemondott. A nagyváradi kerületi főbiztos, Jósa Péter, Békés vármegye helyettes királyi biztosává Szűcs Sámuel kincstári ügyvédet nevezte ki. Szűcs legfontosabb feladata a megyei tisztikar újjáalakítása volt, de ezt már nem hajtotta végre, mivel rövid időn belül lemondott. A királyi biztosi hivatal vezetését szeptember 10-én fejezte be. Az iratokhoz tartozó jegyzőkönyv bejegyzése utal arra, hogy Szűcs távozása után (aki utolsó bejegyzését 137/1849. számmal zárta) folytatták a bejegyzéseket a 138. sorszámmal. Geringer Károly a megye elnökévé, császári és királyi kormánybiztossá Stachó Jánost nevezte ki 1849. augusztus 27-én. Gyulai Gaál Ede szegedi kerületi főbiztos szeptember 7-én utasította Stachót a tisztikar megalakítására és az iratok átvételére. Stachó János egy évig viselte a hivatalt, majd 1850. július 29-én Zsitvay Józsefet bízták meg Békés megye vezetésével. A jelentős forrásértéket képviselő iktatójegyzőkönyv és a kapcsolódó iratok híven tükrözik a szabadságharc bukását követő időszak közigazgatási fejetlenségét, a lakosságra háruló hadiszolgáltatások terheit (az orosz hadsereg részére tett élelmiszer- és takarmány-beszolgáltatások, hadi fuvarozások), a bujkáló honvédtisztek, volt exponált közigazgatási vezetők körözését és a legkülönbözőbb korlátozó intézkedéseket. Számos dokumentum található a fegyverek, iratok, Kossuth-bankók beszolgáltatására, a nyomdák ellenőrzésére, a katonaszökevények körözésére és lefogására, a lázítók javainak elkobzására.