Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - A neoabszolutizmus korszaka - IV. B. 152. A Békési (Békés-Csanádi) Cs. Kir. Megyehatóság iratai

A jegyzőkönyvek egyben iktatókönyvként is szolgálnak. A kapcsolódó iratanyag mintegy kétharmada került a levéltár őrizetébe. 2 doboz, 2 kötet = 0,36 ifm 1. kötet Iktatójegyzőkönyv 1849 138-1463 2-3. doboz Jegyzőkönyvi fogalmazvány 1849 311-1463 Iktatott iratok 1849 6-1463 4. kötet Mutatókönyv A-Z 1849-1850 IV. B. 152. A Békési (Békés-Csanádi) Cs. Kir. Megyehatóság iratai 1850-1860 A szabadságharc bukása után a bécsi kormány a kíméletlen elnyomás politikáját vezette be Magyarország egész területén. A neoabszolutista uralom első tisztviselője Szűcs Sámuel helyettes királyi biztos volt, akit alig egy hónapnyi regnálása után Stachó János kormánybiztos váltott fel. Stachó 1850 nyaráig vitte a hivatalt, majd őt Zsitvay József követte. Zsitvay Békés megye mellett Csanád megye kormánybiztosa is volt. A kormánybiztos székhelyül Gyula városát választotta. Mivel 1851. február 21-én helytartósági tanácsossá nevezték ki, hivatalát Békésben Bonyhády Gyula, Csanád megyében Nábráczky Antal vette át. Mindkettőjüket megyefőnöki címmel ruházták fel. Bonyhádyt 1851. március 21-én nevezték ki, hivatalát április 13-án foglalta el. 1853. január 10-én egyesítették Békés és Csanád megyét. A megyefőnök 1856. márciusáig Bonyhády Gyula maradt. Ezt követően Torkos Kálmánt nevezték ki, aki 1860. novemberéig intézte az egyesített megyék ügyeit. 1860. november 18-án az uralkodó, Ferenc József, báró Wenckheim Bélát nevezte ki főispánná, akinek beiktatására december 10-én került sor. A korszak jellemzője az erős központosítás, a tisztviselők, a községek, a lakosság szigorú ellenőrzése. A megyefőnökök a politikai, az igazságszolgáltatási és az adóügyi közigazgatási teendőket egyaránt ellátták. Hatóságuk alá tartoztak a városok, a járások, élükön a cs. kir. szolgabírákkal. Az iratanyagban tömegével fordulnak elő a szabadságharc exponált vezetőinek és a volt honvédeknek körözései, a néphangulatra vonatkozó jelentések. Mivel az államhatalom helyi szervei az emberek minden lépését, megnyilvánulását figyelték, számos engedély és nyilvántartás (utazási, fegyvertartási engedélyek, vándorkönyvek, házaló könyvek) maradt fenn az utókorra. A korszak iratai csaknem teljes épségben megmaradtak, csak mintegy nyolc-tíz százalékuk hiányzik az időközi selejtezések miatt. 1854-től kezdődően a német nyelv használata csaknem kizárólagos. A fond két állagra tagolódik. Az a) állagban az elnöki iratok találhatók, amelyek két sorozatot alkotnak. Az elnöki iratokból már a keletkezésük időszakában kiemelték a bizalmas jellegű, külön indexelt, saját mutatóval ellátott dokumentumokat