Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Feudális kor - IV. A. 2. Békés Vármegye Kórházi Bizottságának iratai 1838-1848

IV. A. 2. Békés Vármegye Kórházi Bizottságának iratai 1838-1848 Egy megyei kórház felállításának igénye az 1820-as években merült fel, majd az első konkrét indítványt 1828 januárjában Vidovich György alispán nyújtotta be a nemesi közgyűlésnek. Az intézmény létesítéséhez szükséges anyagi alap előteremtése nehéz feladat volt. Ennek elvégzésére és a befolyt pénzek kezelésére, a pénzügyek intézésére alakult meg 1838. augusztus 9-én a kórházi bizottság, amelyet a „kórházi pénztári biztosság" elnevezéssel is illettek. A bizottság megalapítását a vármegyei közgyűlés 1099 és 1102/1838. számú végzése írta elő. Elnöke Nóvák Antal alispán volt, tagjai Farkas Gábor kórházi ügyvéd és Virágos Sándor kórházi pénztáros. A bizottság munkáját az ülésekről vezetett jegyzőkönyvek dokumentálják. A kórház létesítéséhez szükséges tőkét a bizottság önkéntes adományokkal, a gyulai céhek felajánlásaiból, az arisztokraták és honoráciorok alapítványi pénzeiből, adományaiból teremtette elő. Számosan - a bíróságok által be nem hajtott - követeléseiket ajánlották fel (vagy a teljes összeget, vagy felét, harmadát), amelyeket a kórház ügyvédje peres úton igyekezett megszerezni. 1846. április l-jén a megyei közgyűlés jóváhagyta a létesítendő kórház vezetésére és működésére vonatkozó szabályzatot. A megyei kórház első igazgatójának Virágos Sándort választották meg. Virágos szerkesztette meg az előbb említett szabályrendeletet, amely - többek között - megállapította a kórházi bizottság ügykörét is, és kimondta, hogy teljhatalommal vezeti az intézetet. A bizottságnak csak abban az esetben kell kérnie a vármegye jóváhagyását, ha nagyobb változtatásokat szeretne véghez vinni. A bizottság minden negyedév negyedik napján kötelezően ülést tartott, minden félév végén jelentést tett a vármegyei közgyűlésnek a kórház betegforgalmáról és a pénzügyek állásáról. Az igazgató - aki egyúttal a pénztárnok is - teljhatalommal bírt, és teljes felelősséggel tartozott. Az intézmény 1846. május l-jén nyílt meg tíz ággyal. A fennmaradt jegyzőkönyvek és iratok (peres iratok, adományozók névsorai, adománylisták, sorsjegylisták) forrásértékét az adja, hogy egy ma is működő, nagy egészségügyi intézmény születését dokumentálják. Az iratok év és kronológiai sorrendben vannak rendezve. Segédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutathatók. A bizottság működésének folytatása a IV. B. 254. és IV. B. 402. fondokban található. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz Jegyzőkönyvek 1839-1848 Iratok 1838-1848