Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Feudális kor - IV. A. 3. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle közigazgatásának Békés vármegyére vonatkozó iratai 1786-1790

IV. A. 3. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle közigazgatásának Békés vármegyére vonatkozó iratai 1786-1790 II. József reformintézkedéseinek egyike volt a vármegyei önállóság megszüntetése, és a kerületi igazgatási rendszer bevezetése, amellyel a központi kormányzattal szembenálló rendi ellenállást kísérelte meg ellehetetleníteni. Az 1785. június l-jén életbe lépett rendelkezés értelmében felmentették tisztségükből a vármegyei főispánokat, és kerületi királyi biztosokat neveztek ki. A kerületi biztosok széles - a közigazgatást, az igazságszolgáltatást és a kamarai igazgatást felölelő - hatáskörrel rendelkeztek. Az ország területét 10 kerületre osztották. Az egyesített Békés-CsanádCsongrád megyék a nagyváradi kerülethez tartoztak, Bihar, Szabolcs vármegyékkel és a Hajdú Kerülettel egyetemben. A kerület élén 1786-1787-ben gróf Teleki Sámuel, 1787-1790-ben hallerkői Haller József állt. Békés megye 1786. május 27-én tartotta utolsó gyűlését. Az összevont vármegyék székhelyévé Szegvárt (Csongrád megye) jelölték ki, a legelső megyei méltóságot, az alispáni címet, síkabonyi Angyal József viselte. Angyal József a posztot a helytartótanács 1786. április 11-diki leirata értelmében nyerte el. Az egyesített vármegyék alakuló közgyűlésüket 1786. június l-jén tartották. II. József halála előtt többek között ezt az intézkedést is visszavonta, így négy év után visszaállt az eredeti vármegyei állapot. Békés vármegye 1790. április 26-án tartotta restaurációs gyűlését, ahol Angyal József nyerte el a jelöltek közül az immár ismét önállóvá vált megye alispáni tisztét. Az egyesítéskor Békés megye levéltárát is Szegvárra szállították. A helytartótanács 1790. március 2-án kiadott rendelkezése szerint az unió alatt keletkezett iratokat az adott megyének vissza kellett juttatni. A három megyét érintő iratanyagot (rendezetlen, lajstromozatlan állapotban) szállították 1790 tavaszán Gyulára. A szétválasztással 1799 decemberére készültek el. A későbbiek folyamán a Csanád megyei aktákat elszállították, de Csongrád megye nem jelentkezett értük, így azokat a 20. század elején visszareponálták a Békés megyei iratanyagba. Ezeket a Csongrád megyét illető dokumentumokat tehát napjainkban is itt lehet kutatni. A fondot két állag alkotja. Az a) állag ügyviteli jegyzőkönyvei iktatókönyvek is egyben (1787-1788), tehát segédletként szolgálnak az adott időszakból származó iratanyaghoz. Az 1786. és 1790. évi iratokhoz a IV. A. 1. (Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai) fond a) állagában található repertóriumok használhatók segédletként. Itt nyertek elhelyezést az 1788-1789. évekből megmaradt úrbéri jegyzőkönyvek is. A b) állag a korabeli iratanyagot csaknem hiánytalanul tartalmazza. Itt találhatók a már említett Csongrád megyei vonatkozású iratok is. A fond iratanyagának kutatásához a német és a latin nyelv ismerete is szükséges. a) Jegyzökönyvek 1787-1789 1 doboz, 7 kötet = 0,64 ifm