Jároli József: A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. (Gyula, 2006)

A Békés Megyei Tanács levéltára - XXIII. 21. A Békés Megyei Tanács iratai 1950-1990

A Békés Megyei Tanács levéltára A megyei tanácsi levéltár iratanyagának ismertetése előtt közöljük az egyes levéltári fondok jelzetét, címét, évkorét, a fondképző megszervezésére, létesítésére vonatkozó jogszabályokat, a hatás- és jogköröket, a szervezeti felépítését, azok változásait. Az egyes fondok jelzetében megtartottuk az eredeti fondszámokat, amelyek a levéltári átvétel sorrendjében kerültek kiosztásra. Ismertető leltárunkban azonban először a testületek (tanácsülés, vb), majd az ellátott szakterületek sorrendjében az egyes szakosztályok iratainak ismertetését adjuk. XXIII. 21. A Békés Megyei Tanács iratai 1950-1990. 4,90 ifm Az 1949. évi alkotmány meghatározása értelmében az államhatalom helyi szervei a tanácsok lettek. Helyi tanácsot kellett alakítani minden megyében, járásban és városban, a budapesti és miskolci kerületekben, és minden olyan községben, ahol a lakosok száma az ötszáz főt elérte. Az első Tanácstörvény (1950. évi I. törv.) és az azt követő végrehajtási rendeletek határozták meg a tanácstestület hatáskörét, feladatait. A megyei és a budapesti városi tanács esetében a 143/1950. (V. 18.) MT sz. rendelet állapította meg az irányadó rendelkezéseket. A megyei tanácsok 1950. június 15-én kezdték meg működésüket. Békés megyében is ezen a napon már az új megyeszékhely, Békéscsaba városházájának nagytermében zajlott le az alakuló ülés. A testületbe 85 rendes, ill. 43 póttagot a Magyar Függetlenségi Népfront delegált. A Népfront megyei elnöke, Keleti Ferenc, aki egyben a Magyar Dolgozók Pártja megyei titkára is volt, elnökölt a vb és tisztségviselői megválasztásáig. Elnököt, két elnökhelyettest és vb-titkárt választottak. (L. XXIII. 6.) A megalakult tanács ezzel átvette a 143/ 1950. (V. 18.) MT sz. rendeletben felsorolt megyei szervek (l.§ [4]. a. pontja) feladatkörét. Működési köre kiterjedt a megye területéhez tartozó valamennyi járásra, városra és községre. Ugyanezen rendelet melléklete tartalmazza a megyei tanácsok és a vb-k ügyrendjét is, amelynek részletes ismertetésétől el kell tekintenünk. Békés megyében, és ahol hasonló változtatások történtek, nem kis nehézséget okozott a tanácstestület, a vb és a szakosztályok működési feltételeinek megteremtése. Békéscsabán ekkor még nem volt elegendő számú középület, ezért a testületek a városi infrastruktúrát vették igénybe, az osztályok egy része pedig még évekig a régi megyeszékhelyen, Gyulán működött. A delegált tanácstagok helyett 1950. október 22-én az 1950. évi 31. tvr. előírásainak megfelelően a lajstromos választási rend szerint négyévi időtartamra választották a tanácstagokat. Az újonnan megválasztott Békés Megyei Tanács 1950. november 8-án tartotta alakuló ülését. A tanácsoknak működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát