Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1916
79 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 sze; akkori kertünk almafáit valaha ő oltogatta be. – A hősök kolozsvári emlékszobrának bizottsága ma Füredi Richárd szobrász és főhadnagy tervének felülbírálására egy mérnökökből álló műszaki és egy művészekből és laikusokból álló művészi bizottságot küldött ki; amazt Cholnoky, emezt az én elnökletem alatt, mind a ketten városi tb. tanácsosok lévén. Az estét feleségemmel, Moldovánnal és Törökékkel Szádeczky komámnál töltöttem; ma lett 57 éves. A régi kompánia nagyon kedélyes volt, Lajcsi elérzékenyedve ölelgetett. És megígérte, hogy – megírja a székelyek történetét, melyre huszonöt esztendeje kapott megbízást. ápr. 6. Erdélyi László külön kis füzetben felel Tagányinak, aki az Árpádok-korabeli történelem legkritikusabb kérdéseiről a Tört. Szemlé be írt nagy tanulmányát kegyet lenül lebírálta, kivált a székely kérdésben. 15 ápr. 7. Feleségem és lányom a gyerekekkel a gyönyörű időben kisétált a Békásba; én itthon görnyedtem. ápr. 8. Rákóczi és Széchenyi halálára a templomban gondoltam. Bethmann-Hollweg kancellár tegnapi beszéde után eszembe jutott a Rákóczinak tulajdonított vers: „Német már a vezéretek, / Jaj, be szánlak benneteket!” 16 A minisztérium, javaslatomhoz képest, 15 000 koronáért egyetemi célokra hajlandó bérbe venni a Kalazantinumot, ami mégis egy kis terjeszkedést jelent. – A kolozsvári tisztviselők egyesületének választmánya, távollétemben, elnökletem alatt, ún. társadalmi bizottságot alakított, melynek célja a tisztviselők egyetértése, megbecsülése s egymás erkölcsi támogatása mellett szoros viszonyt létrehozni, összetartással, érdekeik védelmével tekintélyüket emelni, életüket kellemesebbé tenni, s olyan társaskört alkotni, melyben a kisebb fizetésűek kisebb tagdíjjal is a „magasabb javadalmazásúaknak” megfelelő jogokat élvezzenek. (Ezt bizony más jobban megcsinálná!) – A hadügyminisztérium vőm számára dicsérő oklevelet küldött a háború idején kifejtett hasznos tevékenységéért. ápr. 9. Szádeczky komám tegnapelőtt feleségével, Margittal bement a b[uda]pesti Pasteur-intézetbe, mert Margit keresztlányunk kedves északi-sarki kutyája, Taddy, a boncolásnál veszettnek bizonyult. ápr. 10. Gratuláltam a New York szomszéd (ref. kollégiumi) asztalához járó Gergely Samunak, könyve (Teleki Mihály levelezése ) VII. kötetének megjelenéséhez. 17 Meg érdemli, mert már Naláczy és Székely István panaszkodik 1676. jan. 14-[én] (VII. 15 Erdélyi László: Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései. I–VI. Történeti Szemle, 3. évf. 1914. 517–561. p., 4. évf. 1915. 32–50., 201–226., 334–352., 481–514. p., 5. évf. 1916. 39–63. p.; Tagányi Károly: Felelet dr. Erdélyi Lászlónak „Árpádkori Társadalomtörténetünk Legkritikusabb Kérdései”-re. I–III. Történeti Szemle , 5. évf. 1916. 296–320., 409–448., 543–608. p.; Dr. Erdélyi László Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései c. könyvének birálatához. 1. Kolozsvár, 1916. 7, [1] p. 16 Bethmann-Hollweg német kancellár a Birodalmi Gyűlés ápr. 5-i ülésén szólalt fel. Beszédében érintette a búvárhajó harcot, de a lapok elsősorban a békére vonatkozó részletekkel foglalkoztak. A kancellár a központi hatalmak győzelme utáni béke meghatározó elemeit vázolta. Kifejtette, hogy Németország szomszédainak akceptálniuk és garantálniuk kell Németország érdekeit. A kancellár hangsúlyozta Németország és a „kettős monarchia” szoros gazdasági együttműködésének szükségességét is. 17 Gergely Sámuel (szerk.): A Római Szent Birodalmi Gróf Széki Teleki család oklevéltára. Teleki Mihály levelezése. 7. köt. 1675–1677. Bp., 1916. LVII, 626 p.
