Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1916

80 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 kötet, 141. l.), hogy Teleki boszorkány-írását rettenetes főtörődéssel kell olvasniok. „Kezdeti ugyan mégis van, de a végire mintha Kűvárvidéki bikákat bocsátottak volna mászkálni.” Írását folyvást most talán csak Samu tudja olvasni. ápr. 11. Lóczy Balatonarácsról, hol betegeskedik, küldi a vk minisztérium megbízásá­ból terjesztett A magyar birodalom [...] leírása c. könyv próbaívét. 18-ad magammal én is munkatársa vagyok. – Unokáimnak megmutattam a Magyar Ember Barátja c. „nyomtatott” betűkkel írt gyerekkori lapomat, melyet Sarkadon 1865. aug. 4-[én] – több mint félszázada! – indítottam meg.18 A sok csacsiság nagyon tetszett nekik, és saját – de már gépírásos – lapjukba egyes dolgokat át is vettek belőle. A legnagyob­bik, Sanyi, most éppen abban a korban van, mint én voltam akkor. Lám, „az utókor” mégiscsak hálás! ápr. 12. Márki Jenő öcsém felesége, völcsei Thanhoffer Anna 10-én, élete 35. és házas­sága 13. évében elhunyt, s ma temették Nagyváradon. Két kislánya maradt, Annuska és Ilonka. Dezméren laktukban nagyon megszerettük a derék, kedves, de gyönge asz ­szonyt. Nyugodjék békében! ápr. 13. Az Egyet. Tanács mai ülése rám bízta, hogy a háborúból hazatérő ifjak segély­alapja számára az összes törvényhatóságokhoz stb. felhívást szövegezzek. Ehhez az alaphoz csatoljuk a rektori beszédeimből befolyt jövedelmet is. ápr. 14. A filozófiai tanszék ügyében elnökletem alatt kiküldött bizottság (Schneller, Hornyánszky, Dézsi, Schmidt), a miniszter megsürgetvén a még csak januárius óta üres tanszék betöltését, elhatározta, hogy Kornis Gyula meghívását fogja ajánlani, s a memorandum megszerkesztését Schnellerre bízta. – Az egyet. segédtanerők és szigorlók jutalomdíj alapítványának létesítése ügyében az Egyet. Tanács által elnök­letem alatt kiküldött bizottság tagjait az egyes karok ma végre megnevezték. Ezek a jogból Kenéz és Menyhárth, az orvosi karból Lechner és Veress, a bölcsészetiből Schneller és Pósta, a matetmatikaiból Szádeczky Gyula és Riesz. 9 1⁄2 éves unokám, Ivi, oktatja varrónénk 3 éves fiacskáját, Gyurit: Örülj és játsszál, szaladgálj, amíg le­het, mert három esztendő múlva már kezdődik a dolog... ápr. 15. Az ápr. 14-i tanárvizsgálaton a rosszul fűtött szobában meghűlve, itthon ma­radtam. ápr. 16–17. Itthon ültem. 16-án nálunk volt Ludmann, aki felesége neve napjára hazajött a harctérről; felkeresett a Kovács Dezső igazgató hasonló nevű zászlós fia is, aki a Stry­pa mentén váltig zaklatta alezredesét, Ugrayt, hogy (mint az beszélte az apának) ve­gyék be már Tarnopolt, mert ő azt nagyon szeretné megírni – nekem. Rajta nem múl­nék: vitézségi aranyérme van. Schneller ma átjött jelenteni, hogy Kornis nem fogadhatja el a meghívást, mert erről értesülve, a pozsonyi egyetem egyetlen kara, a jogi kar azonnal ülést tartott, har­madszor is fölterjesztést tett rendes tanárrá kineveztetése érdekében. Úgy, hogy azt küldöttség adja át a minisztériumnak, s már át is adta, mert az egyetemi telkek dol-18 Magyar Ember Barátja. Szerk. Márki Sándor. Sarkad–Nagyvárad, 1865–1866. SZTE KK RKT MS 231. 1–2.

Next

/
Thumbnails
Contents