Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
A háború és az impériumváltás krónikája
6 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. betörés évéről, valamivel több, mint hat szerzői íven – 244 000 betűhely – számolt be Márki Sándor. A korábbi arányok 1919-től borultak fel. Más változást is látunk: 1918-ig a napló évek szerint tagolódott, az 1918. október 31-i eseményeket rögzítő bekezdések közé Márki utólag, Metamorphosis Transsylvaniae felirattal, beillesztett egy címoldalt. A címet Apor Pétertől kölcsönözte, a 18. századi előkép idézésével eleve Erdély romlására utalt. A Metamorphosis fejezet 1921. augusztus 3-án zárult. A kezdő pont a háború vége, az őszirózsás forradalom kitörésének napja, a végső dátum pedig a végleges szegedi berendezkedés előtti utolsó nap. A nem egészen három esztendő krónikája a korábbi naplójegyzeteknél sokkal terjedelmesebb, az idő előrehaladtával, ahogy Márki egyre biztosabb lett abban, hogy nagy horderejű változás eseményeit rögzíti, feljegyzései mind hosszabbak lettek. Párhuzamosan megszaporodtak a naplóba illesztett eredeti vagy románból fordított dokumentumok. Márki 1879-ben a Bihari román írók című könyvének írása közben nyelvkönyv ből megtanult románul. Maga azt írta, hogy beszélni ugyan nem tudott, de irodalmi szövegeket is elég könnyen fordított. 1919. január 1-jei feljegyzése szerint újra elővette a negyven éve forgatott nyelvkönyvet, s újra nekilátott a román nyelv tanulásának. Február 9-én már a tanulás befejezéséről számolt be: „Ma, az év elejétől eltelt 41 nap alatt 41 leckében befejeztem Negruţiu-Fekete Román nyelvtan ának (negyven év után!) átismétlését; most naponként fordítási gyakorlatokat akarok végezni.”1 A későbbiekben folyamatosan olvasta a román lapokat, és az érdekes cikkek vagy azok egyes részletei bekerültek a naplóba. A Márki-hagyatékban maradt egy Román dolgok. Nyelvgyakorlatul románból fordította Márki Sándor című kéziratos összeállítás. 2 A fordí tásgyűjtemény első darabját április 13-án vetette papírra. Párhuzamosan a naplóban is szaporodtak a román sajtóra utaló megjegyzések. Tartalmi szempontból fontos, vagy Márki által jellegzetesnek, esetleg felháborítónak ítélt részletek kivonatosan, olykor szó szerinti fordításban bekerültek a naplóba. A Metamorphosis teljes terjedelme 3 390 000 betűhely, azaz mintegy 85 szerzői ív lett. A jelen kötetben közölt 1919-es napló 17 szerzői ívre rúg. Márki feljegyzéseit 1919-től az esetleg bekövetkező impériumváltás forrásanyagának szánta. Visszatekintve önmagát többször is krónikásként említette. „Másfél évtizeddel ezelőtt megmondtam Csánkinak, hogy Erdélyt elveszítjük, s az elvesztés szomorú krónikáját – íme – alkalmam nyílt megírni”– olvashatjuk a Metamorphosis utolsó bejegyzésében.3 Írását műfaj tekintetében is a krónikák közé sorolta: „harmad fél esztendő óta krónikaíró módjára jegyezgettem föl még útszéli pletykákat is, mert ezek is odatartoztak a hol nagyon bízó, hol nagyon csüggedő hangulat jellemzéséhez”. 4 A besorolás szabatos, korábban Márki a saját életének eseményeit és a maga által jól belátott horizont történeteit örökítette meg. 1918 őszétől, és főleg 1919-től, Erdély akkori teljes történetének dokumentálására törekedett. Szemhatára Esterházy utcai otthonától a megszállt területeken keresztül Nagyszebenig, Bukarestig, sőt a párizsi békekonferenciáig terjedt. Arról, hogy vasutas szomszédjait, professzortársait hogyan utasították ki, tökéletesen pontos információkkal rendelkezett. Kolozsvárról rövid idő alatt meglehetősen pontos hírek jutottak el hozzá. A mozgó frontszakaszokról és a 1 MSN, 1919. febr. 9. 2 Román dolgok. Nyelvgyakorlatul románból fordította Márki Sándor. Kolozsvár, 1919. Autográf, 132 p. SZTE KK RKT MS 419. 3 MSN, 1921. aug. 3. 4 Uo.
