Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
A háború és az impériumváltás krónikája
5 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. A háború és az impériumváltás krónikája Márki Sándor naplóinak IV. kötete tartalmát és terjedelmét tekintve alapvetően különbözik az előző háromtól. Az 1873-ban induló naplófolyam szerzője évtizedeken keresztül a történettudomány világában, a gimnáziumi, majd egyetemi oktatás színterein szerzett információit rögzítette. A tanári és történészi munka eseményei mögött rendszerint felvillant a korabeli művelődéstörténeti háttér, a differenciálódó és erősödő középosztály világa és még sok más, a szerző számára fontos terület. Márki általában életének napi eseményeit vagy a személyes környezetében hallott történeteket írta le, a feljegyzések a szerző páratlanul széles kapcsolatrendszere miatt számítanak különösen érdekesnek. A forrás negyven éven keresztül egy gazdaságilag erősödő, mind magasabb civilizációs szintre jutó magabiztos és sikeres ország képét mutatja. Márki harmonikusan illeszkedett szűkebb és tágabb világába, népes családjával együtt a felfelé törő korszak nyertesei közé tartozott. Maga pedig meg volt győződve arról, hogy tevékeny és hasznos tagja a dualizmus kori magyar társadalomnak. Gimnáziumi, majd egyetemi tanárként számottevő része volt a korabeli értelmiség képzésében, történészként pedig úgy érezhette, munkáival a magyar társadalom identitását erősíti. Látszólag kerek volt a világ, ezt a nyugodt, és a folyamatos konfliktusok ellenére is további fejlődést ígérő korszakot törte meg 1914-ben a háború kirobbanása. A III. kötet az 1914. év eseményeiről szóló feljegyzésekkel zárult. A IV. kötet a háborús időszak krónikája, a kritikus időszakokban, például az 1916-os erdélyi román betörés idején Márki sokkal hosszabb naplójegyzeteket írt, mint korábban. 1918. október 31-én pedig Metamorphosis Transsylvaniae címen új részt kezdett a naplóban. Az 1919-es bejegyzések hömpölygő szövegfolyamot alkotnak, ez az információtömeg egyszerre vetíti elénk a román megszállás alá került Kolozsvár hétköznapjait, a világtól hermetikusan elzárt városban szállongó pletykákat és rémhíreket és az erősen cenzúrázott lapok tudósításai nyomán támadt kombinációkat. Az 1919-es bejegyzésekben Márki már nemcsak a maga által látott és tapasztalt eseményekről írt, hanem mindenről, amit az impériumváltásba átmenő megszállás során fontosnak ítélt. A változás krónikájának szánta ezt az írást, amely sokkal többrétegű, mint a napló korábbi részei. Jóval több benne a téves információ, mégis nagy forrásértékű dokumentum, mert megismerhetjük belőle azt, hogy az erdélyi, elsősorban a kolozsvári magyar társadalom miként élte meg az 1918–1919-es megszállást, a társadalom különböző rétegei hogyan gondolkodtak, és milyen tényezők határozták meg politikai és hétköznapi reakcióikat. A NAPLÓ TERJEDELMI ÉS FORMAI VÁLTOZÁSAI A korábbiakhoz képest a legszembetűnőbb különbség a feljegyzések terjedelmének megnövekedése. Egy-egy esztendő krónikája az I. világháború kitöréséig 50–60 000 karaktertől 160 000 betűhelyig terjed. Az 1870-es években még kevesebb rögzítenivaló akadt, ám ahogy nőtt Márki társadalmi és szakmai szerepe, mind több, fontosnak minősülő esemény részese lett, s ezek lefolyását természetesen megörökítette. Egy-egy év naplójának terjedelme általában két-három ív, a több mint 160 000 karakteres 1889-es szöveg egy nyugat-európai utazás leírása miatt lett a szokásosnál hosszabb. A naplójegyzetek oldalszáma először a háború alatt ugrott meg, 1916-ról, az erdélyi román
