Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
318 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 a néhány száz Király utcai söpredék, amely most történetet, vagy üzletet csinál, s meggyalázza azokat a nagy elveket, amiket értetlenül és lelkiismeretlenül a maga pökhendi módja szerint akar megvalósítani. S mialatt a Tisza-vidékiek készségesen hódolnak, a mindenfelől körülvett Csík vármegyeiek megtagadják az eskü letételét. A görögkeletiek erdélyi zsinata dr. Ilarion Puşcariut választotta meg Mangra utódának a szebeni érseki székre, s elhatározta, hogy Kolozsvárott püspökséget állít fel. Az első püspök valószínűleg dr. Saftu brassói esperes lesz. máj. 4. Rozsnyaynét azzal a hírrel ijesztették meg, hogy Budapesten a székely bizottságot, melyben fiával együtt, Ugron Gábor és Jancsó Bence is benn vannak, a kommunisták en masse lemészárolták. – Ma már fenn voltam, de a szobában maradtam. máj. 5. Eljegyzésünk évfordulóján több volt a szeretet szívünkben, mint a hit és remény. Mégis bízunk az Istenben, hogy megsegíti hazánkat, bár Kun Béla ma ismeretes „jegyzékében”, melyet a román és csehszlovák kormányhoz „intézett”, teljesen lemond Magyarország integritásáról. A pesti komiszkodásokról Kiss Géza debreceni egyet. tanár újabb híreket hozott a jogászkollégáknak. A teol. fakultás megszűnt, a jogin is csak az „egyetlen tudományt”, a szociológiát szabad előadni, Lukács Hugó (volt tanítványom), mint orvoskari biztos valami 20 orvostanárt elcsapott, s általán csak a maguk népét hagyták meg. máj. 6. Volt valaki, aki hallott beszélni egy úrról, kinek egy prágai lap híre szerint mondták, hogy Románia semmit sem kap Magyarországból, Erdélyben is helyreáll a magyar közigazgatás és a hovatartozás iránt öt év múlva szavaznak. Ellenben Lázár Aurél azzal eskette fel Balázs Elemérék nagyváradi tábláját, hogy a hovatartozás kérdésében nyugodtak lehetnek. máj. 7. Dr. Janovics igazgató mától kezdve a színlapokat magyar–román szöveggel nyomatja. Érzi, hogy két év múlva nem jubilálhatja meg a kolozsvári magyar nemzeti színház fennállásának 100. évfordulóját. Az iskolák, az egyetem is, rendeletet kaptak, hogy 10-én mint román nemzeti ünnepen (Károly király koronázása) zárva legyenek, s román lobogót tűzzenek ki. 10-e az egyetemen rektori szünnap. máj. 8. A szebeni renegát magyar lap, az Új Világ , mely Kolozsvárt teljesen román vá rossá akarja tenni, mostani 80 000 lakosával, azt hazudja, hogy az egyetem máris megszűnt. Pedig – mint a quaestor mondja – még sohasem volt ennyi (2570) hallgatója, mint most. 15-én becsukjuk a II. szemesztert, de jún. 15.–aug. 15-[ig] pótszemeszterre készülünk; s ebben a nehéz esztendőben minden magyar egyetem közül csak ez tarthatta meg előadásait fennakadás nélkül. – Húsvét másodnapja óta kiállhatatlanul csúf időnk ma megjavult, s mintha a politikai látkör is derengeni kezdene. A bolseviki kormány menekül, Svájcban Andrássyé „steht zur Verfügung”, s míg jön, az aradiak vennék át az ügyeket. Romániából ingben, gatyában menekülnek át a bojárok Brassóba; Szebenben, Hunyadban kidobolták, hogy szívesen kell őket látni, sőt menekülők már itt is vannak, pl. a botanikai kert egyik házában. A lei ára rohamosan esik – a menekülők hadikölcsön-szelvényeket vásárolnak érte. A király Szeben közelében tartózkodik. Hát ilyen mindenfélékről csacsognak, amiből az a historikum, hogy – csacsognak.
