Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1918
266 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1918 nek az István-napok Erdélyben. – A Nemz. Kaszinó rendkívüli közgyűlésén a tagdíjat 48 koronáról 80-ra emeltük fel; most már mától fogva a Belvárosi kávéházat is odahagytam, mert a szokott társaság nagyon bizonytalanul jár oda, s ezentúl a kaszinóban olvasgatok lapokat. dec. 27. A bukaresti és a szebeni „kormány” olyképp „határozott” Erdélyről, hogy ez nem kap autonómiát, hanem szőröstől-bőröstől beolvad Romániába, s Erdély csak képviselve „lesz” ennek központi kormányában. Ennek az útjába Magyarország egy szalmaszálat sem tud tenni. – Juliska néném hív, hogy ha menni kell, menjünk hozzájuk Pestújhelyre, pedig szegénynek, ezer a gondja; fiát, Gyula komámat is elbocsátották a Ganz-gyárból s most deres fejjel, állás után szaladgálhat. – Nem tudjuk, lesz-e Magyarország? Erre a rövid terminusra kultuszminiszternek most Lóczyt és Fináczyt emlegetik. dec. 28. Józsi bácsi, a Kat. Státus öreg szolgája, kérdi ma a pénzügyigazgatóság előtt posztoló romániai bakát, aki cigarettát kért tőle: meddig maradnak? „Ünnep (oláh karácsony) után megyünk a Tiszáig!” – Turós pedellus pedig mondja, hogy a megszálló csapatok ma lefoglalni akarták az egyetemet; a rektor tiltakozott, de nem tudja, mire ment velük. – A csapatok parancsnokai, Neculcea és Gherescu tábornokok, Haţieganu „igazságügy-miniszterné” s 1–2 francia tiszt jelenlétében meghallgatták a színházban a Troubadourt; Mariska úgy találta, hogy Neculcea olyanforma, mint én voltam fiatalabb koromban. A páholyba szuronyos baka kíséretében mentek föl, de utóbb, úgy látszik, ezt hazaküldték. dec. 29. Az egyetemet nem foglalták le. A románok holnap vagy holnapután Nagyváradot is megszállják. Több mint 50 éve ott hallottam először a Desceptareát. dec. 30. Szabó Kati volt szobalányunk, aki 3 esztendeig volt nálunk, tegnapelőtt meghalt spanyolbetegségben; ma temették. Amerikázása miatt kellett távoznia; de arról sohasem feledkezett meg, hogy íróasztalomat élő virágokkal díszítse. – Neculcea tábornok után az őrnagy egy „Marsch hinaus-szal” ma félóra alatt kiküldte a Bartha Miklós utcai helyiségből az egész honvédker. parancsnokságot, a magyar feliratokat leszaggatta, s az iratokat elégettette. A térparancsnokságon (városparancsnokságon) vőm, aki öt-hat hete már úgyis csak lógott a honvédek közt, szintén teljesen kikopott a katonaságtól. Rendelet jelent meg, hogy a nem kolozsvári illetékességű tisztek távozzanak a városból, s a megmaradtak se járjanak egyenruhában. A romániai hivatalos lap közli Erdélynek Romániával való egyesítését – a békekongresszus határozata előtt. – Januáriusi fizetésemet már ma megkaptam, s megíratták velem a febr.–márc. nyugtatványt is. Ez alighanem búcsú a magyar állampénztártól! dec. 31. Müller Arnold Szászrégenből leányával ideérkezett, leánya továbbmegy Berlinbe urához. Lapokat ma megint nem kaptunk; az egész tömeget elégették a pályaudvaron. Tegnap óta telefonozni sem szabad. A nagytemplomot elkérték Hirschler plébánostól g. kel. karácsonyra; kitérő választ adott, hogy ő nem adhatja. Márki Pista öcsém írja, hogy őt decemberben kinevezték pozsonyi honvédhadosztály-parancsnokká, de az összes tábornokokkal és ezredesekkel együtt jan. 1-jével máris nyugalomba kell mennie
