Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1916

123 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 okt. 15. Szádeczky a lapokban közli a miniszterelnökhöz a brassói csatáról intézett táv­irati hosszas jelentését. Úgy látszik, Erdély védelme történetének megírására nyert megbízatást;61 ezzel hamarabb is elkészülne a komám, mint a székelyek történetével, bár ki tudja, még meddig tart a háború! Ő is írja, mások is mondják, hogy Herrmann Antal magántanárunk édesanyját és ennek nővérét (vagy lányát?) Brassóban egy grá­nátgolyó légnyomása megölte. – A menekülés megállítására Sándor János belügymi­niszter már most rendeletet adott ki, de a visszatérés csak újabb rendeletre történ­hetik meg. A kávéházi, szokott alaposságú hírek szerint, nem igaz, hogy az oroszok Máramarosszigetet már lőtték volna; ellenben igaz, hogy a németek újabb százezer embert küldenek Erdélyen át, többnyire lovasokat, Románia végigsöprésére; Falken­hayn sorra akasztatja azokat a brassói oláhokat, kik pincéikbe oláh katonákat rejtvén el, az utcai harcnak fő okai lettek;62 holnap Brassóban is akasztanak három oláht. Az én ref. gimn. VIII. osztályos (érettségis) katona tanítványaim közül Tóth Zoltán és Gonosz Dezső, ahogy volt igazgatójuk, Kovács Dezső mondja, már hősi halált haltak (arcképeik a 3219. l. előtt levő csoportképen, naplómban).63 Nyugodjanak békében! – Tegnapelőtt B[uda]pesten hirtelen meghalt Jankovich-Bésán Gyula, a hírneves ló­tenyésztő, aki földesura Szekér Béla öcsémnek, kit immár 3. éve tartó katonáskodá­sa alatt is megtartott intézői állásában, mely most kérdésessé válhatik Bélára nézve; azonban Jankovich Endre főhadnagy, az elhunytnak unokaöccse és örököse, méltá­nyos ember hírében áll. okt. 16. Mariska lányom tegnap és ma feküdt; tegnap este láza 38,9 ̊-ra szökött fel, de ma láztalan volt, s holnap fölkelhet. Baját némi gyomorrontás, hűlés, sok házimunka s az az aggodalom okozta, melyet – előttünk titkolva – a családi otthonukat és jöven­dőjüket veszedelemmel fenyegető oláh betörés okozott. Hála Istennek, ez az aggoda­lom ma nem kínozhatja, mert a mai lap szerint oláh sereg többé nincs Erdélyben. A mi németjeink is majdnem mind elvonultak Kolozsvárról: az utcákon és kávéházak­ban alig lehetett ma már tisztet látni, s a hadias élet nagyon megcsappant. Ma azon­ban már megérkezett a trónörökös tartalék seregének tábori csendőrsége Váradról. Várjuk magát a trónörököst is, aki azonban, mint mondta, dolgozni jön ide, nem mu­latni, s hogy tisztjei se mulatozzanak, kíséretével inkább egy közeli falu kastélyában akarna lakni; erre a célra azonban a bonchidai Bánffy-kastélyt nem találják eléggé megfelelőnek. Szóba jött az itteni Bánffy-palota is. A helyiség megválasztása azért fontos, mert hír szerint vendégül fogadja a német császárt, aki azonban szintén tenni és nem parádézni jönne ide. – Lacikát tegnap este háromszor is megvertem – a sakk­ban. Ezért haragjában sírt is és ma napközben morcos volt. Este már ő vert meg há­rom játékban kétszer, s így helyreállt az európai egyensúly és a jókedv. A három gye­rek közül ő játszik legjobban, s különösen a susztermattokban ügyeskedik, amiért gyorstalpalónak neveztem el. 61 Szádeczky Lajos a román betörésre vonatkozó történeti adatok gyűjtésére kapott megbízást. Katonai engedéllyel az erdélyi harctér különböző színtereire utazott, tapasztalatairól cikkekben, interjúkban számolt be. Például: Mit látott Szádeczky tanár a felszabaditott városokban. Brassó, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely sorsáról. Az Est , 7. évf. 1916. okt. 17. 290. sz. 2. p. 62 A vonatkozó irodalom a brassói csata súlyos román veszteségeiről számol be, különösen sok áldozatot követelt egy német géppuskás támadás. 63 L. az 1916. jún. 24–25-i naplóbejegyzések közötti számozatlan oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents