Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1916

119 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 nem esett. A nép különben nyugodtan végzi mezei és egyéb munkáit. Brassóban az oláhok a turulmadaras millen. emléket felrobbantották.53 Hogy megteszik, előre tud ­tuk. Elvették érte jutalmukat a mai hírek szerint egyebek közt azzal, hogy Rahovánál átkelt zászlóaljaik vereséget szenvedtek, s monitoraink hátuk mögött ugyanott a du­nai hajóhidat szétrombolván, még menekülésüket is lehetetlenné tették.54 – 15 liter ­véka almánk termett a kertben. okt. 5. Dr. Kepp Frigyes szebeni tanár nálunk ebédelvén beszélte, hogy szebeni laká­sát oly rendben találta, amilyenben a meneküléskor hagyta, csak 3 veder borát itták meg a katonák, otthagyott gyümölcsét megették. Egy német kapitány a csatamezőn mondta neki, hogy akkora mészárlást Verdunnél sem látott, mint itten. Hadaink Sze­ben felől már Fogarasig nyomták vissza az ellenséget, a bajorok pedig Romániában csetepatéznak. – Du. az EMKE igazgatótanácsa, elnökletem alatt tartott ülésében, újabb 3000 koronát (ezzel összesen 17 000-et) szavazott meg a menekülők első segít­ségére; ebből 1000-et a gyerekeknek cipőkkel való ellátására adtunk. Bethlen Ödön főispán 4 kor. napidíjjal most orosz foglyokat használ fel, hogy a nagy emberek szá­mára a katonaságnál kimustrált bakancsokból, s a diákok által összeszedett rongyos cipőkből használható lábbeliket készíttessen. Adtunk 500 koronát Apáthy Péter koa­líció korabeli hunyadi főispánnak is, ki 30 családtaggal úgyszólván egy fillér nélkül menekült el hazulról. Az is háborús adat, hogy ma szemináriumomat egyelőre egyet­lenegy hallgatónak nyitottam meg; még kettő van in spe. Mégiscsak igaz, hogy inter arma silent Musae! – Tegnap egy menetszázad találkozik a vasútról hozott pár száz oláh hadifogollyal. Odakiáltják nekik: „No hé, hát csakugyan bevonultatok Kolozs­várra?” – A pályaudvar és a Baross tér különben ma is zsúfolva volt indulásra kész ka­tonasággal. okt. 6. Szomszédunkban, a tanítónőképzőben a németek ma már megnyitották kór­házukat – „Deutsches Kriegslazarett” feliratú táblával –, többnyire súlyos sebesül­tek számára. A Vöröskereszt régi kórházában Hevesinek ma már 436 sebesültje van: kettő már létszámon felül. Estefelé hallottuk, hogy Fogaras közelében Sárkány tá­ján Persányban csatát nyertünk az oláhokkal szemben; csak 200 foglyot ejtettünk, de 46 ágyút zsákmányoltunk, ami nem történhetett meg sok halott nélkül.55 Más jó híreket is hoztak, s jó hírnek tartják, hogy ma éjjel az 1. sz. hadsereg-parancsnoksá­gának Operationsabteilungja már megkezdi költözködését Marosvásárhelyre (mások szerint hétfőn megy), Arz tábornok „vadászni ment”, amivel elutazását lepleznék, s néhány nap múlva Kolozsvár megszűnnék a belső haditerülethez tartozni. Hétfőre vagy keddre „hír szerint” már biztosra veszik Brassó visszavételét. Hát így lassanként „szép reményink hajnalcsillagánál” a jövendő tündérkert gyanánt kezd állani előt­tünk; csak azután tévedés, pláne gyászos tévedés ne következzék! Vacsoráig nem ér­keztek meg a budapesti lapok, s a leveleket is hol megkapjuk, hol nem; pl. csak most értesültem, hogy Karácsonyi János húga, Linka, Nagyváradon szept. 25-[én] meg­halt. Nővérével együtt ő vitte bátyjának háztartását, hol néhányszor szívesen láttak, s Jánossal ők is átjöttek hozzánk. Kedves, igénytelen, dolgos leány volt. Ny. b.! 53 A cenki turul. Budapesti Hirlap, 36. évf. 1916. szept. 1. 243. sz. 11. p. 54 A rahovói átkelés. Budapesti Hirlap, 36. évf. 1916. okt. 5. 277. sz. 3. p. A román csapatok a Duna jobb partjára keltek át. 55 Románia ellen. Höfer tábornagy jelentése. Budapesti Hirlap, 36. évf. 1916. okt. 7. 279. sz. 2. p.

Next

/
Thumbnails
Contents