Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1916
118 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 tanára, még nem.) – Rigler Guszti mondja, hogy ma teljesen elkészült a Pestis története c. munkájával; akár ma sajtó alá adhatná; 22 nyomtatott ívre terjedne, de nincs kiadó! – A gyulai 2. honvéd gyalogezred, mely másfél esztendeig itt állomásozott, ma hazamegy Gyulára. Jó, nótás bakái voltak. Tiszti étkezőjük jelzőtábláját a velünk szemben levő házról ma levették. okt. 2. Egyetemünkön ma kezdődtek az 1916/17. I. félév előadásai. Úgy hallom, 200 beírt és 200 előjegyzett hallgatónk van; első előadásomat Napóleon koráról 7, az Adriai-tenger történetéről ... 1 hallgatta (Gyöngyösi Rozália apáca). Még talán jön egy-kettő. De tanítok, ha üres padoknak is! – A kávéházban Gagyi Jenő mutatkozott be, ki Angyal Tört. Szemlé jébe oláh tört. szemléket ír, most pedig a kormány meg bízásából (maga a főhadiszálláshoz ide lévén beosztva) csütörtöktől fogva hetenként 2-szer megjelenő oláh polit. lapot fog szerkeszteni, melynél némi közreműködésemet kérte. Most jött Szebenből s mondja, hogy Krafft von Dellmensingen altábornagy bajor hadait Szilágyi Gyula szebeni gimn. tanár, az ismert turista vezette ismeretlen hegyi utakon a Vöröstoronyi-szoroshoz, ahol azután az oláhokat 3 napig tartó harcban déli összeköttetéseiktől s a meneküléstől elvágták. A távíró s telefon elvágása következtében az oláhok csak szikratávíróval adhattak hírt veszedelmükről Brassóba, honnan el is indult 4 divízió (?), de a csatavesztés hírére, Fogaras közelében (honnan ma ide 147 sebesültet hoztak), megakadt, s most ezt akarják a németek s a honvédek bekeríteni. Szászrégenen túl hasonlóképpen bekerítésre készülünk. Adja Isten, hogy sikerüljön. A műkincsmentő kettős expedíció ma végre (a kormánybiztos 1800 koronás előlegével) elindult Marosvásárhely, illetőleg Segesvár felé. – Itthon az én háznépem a műhelyben négy hadifogoly segítségével egész nap tengerit hántott. Az unokák büszkék, mert ezzel fejenként 2 korona napszámot kerestek nagyanyjuktól. 20 métermázsa tengerink termett. Ma kezdtünk fűteni. okt. 3. Mindennap hozzák a sebesülteket; pl. a Vöröskereszttől átvett VI. oszt. tart. kórházba tegnap 170, ma 210, hozzánk a Pasteurbe tegnap 150, ma 213 sebesült érkezett – nem is szólva a klinikákról (melynek a hadügyi kormány az élelmezés fejében már közel kétmillió koronával tartozik), s a különböző csapat- és tartalékkórházakról. A Pasteurt katonáék most már járványkórházzá szeretnék átalakítani, mert nem alkalmas más-más járványokban szenvedő csapatok szoros elkülönítésére. – A városon még ma is százával hajtották a marhákat és a juhokat, menekültek is jönnek-mennek; volt úgy, hogy az árvaszéki lacikonyhán magán egy nap 4000 embert vendégeltek meg, s újabb menekülő csapatokat is várhatunk, mert pl. Szászrégen kiürítésére nézve a polgári és a katonai hatóság még nem egyezett meg, de legújabban Székelykeresztúrt s a környékbeli falvakat csakugyan kiürítették. A csíksomlyói barátok előbb Udvarhelyre, most pedig ide hozták Szűz Mária csodatevő képét, mely állítólag a tatárjárás idejéből származik, s a ferenciek templomában holnap teszik ki köztiszteletre. okt. 4. Müller Arnold öcsém ma hazaérkezett Segesvárról, s magával hozta és Apáthy zool. intézetében helyezi el a 10 ládában megmentett bogárgyűjteményt. Mondja, hogy Petőfinek a vármegyeház előtti szobrát is leszedték, s talán idehozzák, és hogy elsején (vasárnap) egy oláh repülőgép az ő szeme láttára két bombát bocsátott le Segesvárra; az egyik egy palánkot ért, a másik egy jámbor tyúkot ölt meg; egyéb kár
