Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1905

78 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1905 ápr. 5. Az Erd. Múzeum választmánya indítványomra ír a minisztériumhoz, hogy te­gyen valamit a vajdahunyadi várért, melynek Huszár-bástyája, mint éppen ma olvas­tam, leomlott. ápr. 7. Voinovich Géza, ki elegáns és alapos életrajzot írt Eötvösről, Heinrich Gusztáv és Marczali meleg ajánlatával jött,22 mert magántanár akar lenni a magyar irodalom történetéből. Számít Vutkovich Sándor pozsonyi jogakadémiai kettéosztandó katedrá­jára, de 1–1 félévben itt is tartana előadást. Szerény modorú, rokonszenves fiatalem­ber. Jelenleg Révai könyvkiadó-hivatalában van alkalmazva. ápr. 8. Feleségem este megint nagyon elkeseredett és keservesen sírt, talán attól is tart­va, hogy húsvétkor nem mehetünk le unokáinkhoz. Nem csoda, ha szegény feje febr. 28. óta megunta a kénytelen-kelletlen heverést; de különben, hála Istennek, elég jól érzi magát; az unalmat pedig sohasem ismerte. Most folytonosan olvas. ápr. 9. De. feleségem fölkelt, de nagyobb biztonság okáért háziorvosunk (Török Imre) visszakapacitálta az ágyba, biztatva, hogy szerdán csakugyan fölkelhet. – Tegnap meg­halt Strossmayer diakovári püspök, akit 1874-ben láttam először mint Horvátország legünnepeltebb emberét s 1896-ban utoljára mint még mindig törhetetlen aggastyánt. Akkor az öreg Vértessy nyomán (Rohitschon) fel is jegyeztem róla néhány jellemző dolgot;23 lapjaink a részletekre nézve nagyon tájékozatlanul emlékeztek meg róla. ápr. 10. Este, a helybeli lapok távirataiból értesültem, hogy gr. Kuun Géza Budapes­ten ma meghalt. Kemény József, Teleki József, Mikó Imre ürült nyomába lépett; az övébe nem lép senki Erdély mostani arisztokratái közül. Erdélynek azt a hagyomá­nyát, hogy irodalomban, tudományban, társadalomban egy főúr legyen a vezére: Kuun Géza magával viszi a sírba, mely körül megilletődve állunk. Egy negyedszázad óta s mióta Kolozsvárt lakom: elég közelről ismertem. Nem volt minden hiúság nélkül; de eszményibb módon, lelkesebben, odaadóbban senki sem csüggött kortársaink közül a magyar irodalom ügyén, mint ő, Döbrentey tanítványa, Kazinczy rajongója. Legyen áldott emlékezete! ápr. 11. Dedinszky Mari néném írja Horpácsról, hogy Szontagh Pál ottani birtokát Mik­száth Kálmán vette meg. Az öregnek tehát nemcsak adomáit, hanem földjét is kisajátí­totta; de jól tette, legalább nem vesztek el és Horpács tovább is a szellem faluja maradt. Mikszáthból még lehet horpácsi bíró is, mint – Nagy Ivánból, kinek özvegye, a másik Mari néni, most is állandóan ott lakik, de a könyvtárt már bevitette Gyarmatra. ápr. 12. Feleségem fölkelt hosszas betegségéből; pár napig még a szobában kell marad­nia, de reméljük, hogy Isten segítségével most már teljesen visszanyeri egészségét. – Délben Gyula napján Szentkirályi komámnál. 22 Voinovich Géza: B. Eötvös József. Bp., 1904. 2, 110, 2 p. 23 L.: MSN, 2. köt. 1896. júl. 9. 139–140. p.

Next

/
Thumbnails
Contents