Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1904
45 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1904 előreláthatóan lázongásra lobbanthatnák a kedélyeket. A betiltás szükségességének a megítélése pedig a bírák diszkrecionális jogához tartozik. A tanúkihallgatásokkal déli 12 óráig foglalkozott a bíróság, midőn az esküdtekhez intézendő kérdések megszövegezésére került a sor.” 30 Du. szavaztunk. Ábrahám Antal ügyvéd volt a főnökünk; Müllert, aki meglepő svádával védekezett, csak közhivatalnok ellen elkövetett becsületsértésben találtuk (11 szóval 1 ellen) vétkesnek, s ezért kétheti fogházat kapott. – Este Isacu ügyvéd sincerizált, hogy ő a római jogra folyamodott hajdan a kolozsvári s a politikára a csernovici, majd iaşi-i egyetemen, de itt oláhnak, amott magyarnak nézték s most tyúkperekkel kell foglalkoznia. máj. 11. Ma nem sorsoltak ki esküdtnek, s így előadást tarthattam az egyetemen. – Tegnapelőtt éjjel Plesoban meghalt dr. Brestyenszky Sándor zágrábi egyetemi tanár, a Horvát Jogpárt volt elnöke, 61 éves korában. A zágrábi egyetemen ismerkedtem meg vele; Mesi∆ rektorral mindig velünk, magyar fiúkkal volt, s nagyon kedvesnek mutatkozott; később is tett szívességet, egy horvát cikket (Károlyváros történetét) magyarra fordíttatván számomra. Ny. b.! – 10-én meghalt Csengery Antal özvegye is, König Róza, Lóránt anyja, Heinrich Gusztáv és Wlassics Gyula anyósa. Ny. b.! máj. 12. Csernátony Gyula B[uda]pestről jövet beszélte, hogy ott nagy a felháborodás Grósz Bella, Jókai özvegye ellen. Mikor hazajöttek Nizzából, vagy inkább már Fiuméból, az anyós végigterpeszkedett a vasúti kocsi díványán, Bella donna a másikon, Jókai pedig egy sarokban kucorogva próbált aludni. Mikor már nem bírta tovább, lefeküdt a kocsi padozatára s ott döcögtette magát tovább. Megérkezve, be sem mehetett lakására, mert a kocsiról leszállítva, a két zsidógyerek után kellett mennie László gimnáziumába. Hazajővén velük, mondott valamit, hogy ilyen törődött állapotában kímélhették volna; mire a donna gyomron rúgta vagy lökte. Ez és a hűlés okozta délutáni ájulását. Másnap, halálos ágyán, négy cédulát is írt Gászner közjegyzőnek, kinél Jókai Rózát az örökségből kizáró végrendelete volt, de e cédulák közül egy sem jutott el rendeltetése helyére. A halál bekövetkezése után özvegye kinyittatta az ablakot, hogy a kinn levő tömeg lássa ájuldozását. A temetésnél is megpróbálta az ájuldozást; de valami röndér állította talpra (még csak nem is Vészi József), s így látva, hogy nem figyelnek rá, abbahagyta a kísérletezést. Mindez talán másképp volt, de mutatja a közönség hangulatát. máj. 13–14. Az esküdtszékben két nap tárgyaltuk a Marosán János megöletéséről s Marosán Mihály súlyos megveretéséről vádolt Pásztorok ügyét. A „tárgyalás folyamán bebizonyult, hogy a Pásztor famíliából való három apa és fiú szándékosan, de nem ölési szándékból verték fejbe botjaikkal, múlt év december 27-én Bádok községben Marosán Jánost, ki a sok súlyos ütési sebtől rövid idő múlva kiszenvedett. Halálos bosszú vezette a tetteseket, kik közül három ezelőtt kilenc esztendővel a Marosánnak apját ütötte agyon, amiért a kiállott fogházbüntetésen kívül kártérítés fejében a Pásztor család már kétszer volt kénytelen 1000–1000 koronát fizetni a Marosán famíliának. A múlt év december 27-én a vasárnapi templomozás után 30 Naplóba ragasztott, forrás megjelölése nélküli újságcikk. Sajtópör. Nemzeti Hirlap, 1. évf. 1904. máj. 10. 33. sz. 3. p. Márki a tudósítás bevezető részét elhagyta.
