Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1904

46 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1904 a falu férfiai betértek pálinkázni a falu korcsmájába, hol beszélgetés közben rátértek a két család egymás iránti halálos gyűlöletére. A beszédből veszekedés lett a két família ott levő tagjai között, és amikor Marosán János távozni akart a botokkal felfegyverzett ellensége elől, azok utána szaladtak, a korcsma előtt leütötték, és mint a tanúk állítják, »csépelték, mint a búzát«. Marosánnak segélyére sietett három testvérbátyja, de azokat is elverték. Május 14-én31 a folytatták a tanúkihallgatásokat, azután Kenyeres Balázs és Kerekes Gyula orvosszakértőket és a dr. Bigner alügyész vádbeszédét hallgatta meg az esküdtbíróság. A vádlottak32 b védelmére dr. Peresiu Viktor, dr. Dobál Ferenc, dr. Hunvald Lipót, dr. Eöri István, Isacu Aurél és dr. Grün ügyvédek beszéltek. A per­beszédek a délelőttöt egészen igénybe vették, sőt még a délutánra is maradt egy per­beszéd. Az esküdtekhez összesen 28 főkérdést intézett a törvényszék. A főkérdésekre igennel feleltek az esküdtek. A verdiktet, melyet közel másfél órás tanácskozás után hoztak meg az esküdtek, dr. Davida Leó hirdette ki. A verdikt alapján a kir. törvény­szék következőleg ítélt: Pásztor Györgyöt hét évi, Pásztor Simon Györgyöt hat évi, id. Pásztor Juont három évi, Pásztor Vaszit [sic!] két évi, Pásztor Simont három évi, Pásztor Juont, Simonét négy évi fegyházra és 20 korona pénzbüntetésre ítélte. Ezen­kívül vádlottakat az összes bűnügyi költségek hordozásában is elmarasztalta. Továbbá kötelezte őket, hogy Marosán Jánosnénak 4000 korona kártérítést és 80 korona teme­tési költséget fizessenek. A büntetésből 4–4 hónapi vizsgálati fogságot beszámított a törvényszék. A büntetés kimérésénél a Btkv. 306. szakaszát alkalmazta a törvényszék, a 96., 99. és 91-ik szakaszok figyelembevételével. Az ügyész az ítéletben megnyugodott. A védők semmiségi panaszt jelentettek be. A kétnapos tárgyalást báró Szentkereszthy Zsigmond kúriabíró, kir. törvény­széki bíró vezette. Szavazóbírák: Csiszér és Jékey Dániel voltak. Az esküdtszék így alakult meg: rendes esküdtek Diószeghy Ferenc, Reményik Viktor, dr. Márki Sándor, Wertheimer Hugó, Vég Ferenc, dr. Davida Leó, Szőllősi Kálmán, Veress László, Lász­ló Gyula, Orient Gyula, Raffay Jakab. Pótesküdt: Kovács Ede.” 33 máj. 15. A zöldfejűekkel ebéd után jó kis sétát tettem a Házsongárdban. máj. 16. Az esküdtszékben ismét Müller Gyulával foglalkoztunk, akit az Erdélyi Munkás ­ban A keresztényszocializmus és a papok címen írt cikke miatt osztály elleni izgatással vádoltak. A keresztény és a demokrata szocializmus közt való különbséget ismét meg­lepő erővel és ügyességgel fejtegette s Reinbold elnöknek a szocializmusra vonatkozó minden kérdésére higgadtan és ügyesen felelt ez a szabólegény. Mint az esküdtek főnö­ke, én hirdettem ki a fölmentő határozatot. máj. 17. Kozma Imre jelentette, hogy tegnap megválasztották vásárhelyi körorvosnak. Ott is tartottam délben, hogy megigyuk az áldomást. 31a A cikkben „A mai nap folyamán” szöveg olvasható, ezt Márki áthúzta, s a margóra írta javítását: „Má­jus 14-én”. 32b Márki margón beszúrt megjegyzése: „bíróság. A vádlottak”. Ezzel a szöveggel kötötte össze a két tu­dósításból összevágott szövegét. 33 Naplóba beragasztott, a forrás megjelölése nélküli újságcikk, amelyet Márki két tudósításból állított össze, a cikkek bizonyos részeit elhagyva. Az elsőként beillesztett szöveghely: Esküdtszéki tárgyalás. Nemzeti Hirlap, 1. évf. 1904. máj. 14. 36. sz. 3. p.

Next

/
Thumbnails
Contents