Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1914
415 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1914 vét Besenyőre, mert szerintem diákjai azzal csúfolhatták volna, hogy „feje lágya be se nő”. Vargha Gyula izgatott volt egy kicsit, mert Kassán éppen akkor folyt a képviselő-választás; no, de megválasztották nagy többséggel. Az Akadémiában az osztályok jelöltjei mind megkapták a többséget; így Herczeg Ferenc, Pauer Imre és a hetven év óta működő Galgóczy Károly tiszteleti, Fináczy Ernő, Farkas Gyula és Kürschák József rendes, Szinnyei Ferenc, Buday László, Giesswein Sándor, Éber László, Beke Manó és Schaffer Károly levelező tagok lettek, Horn Emil pedig – Rákóczi francia történetírója – egyebekkel, pl. a monacói fejedelemmel együtt külső tag. – Ülés után feleségemmel meglátogattuk Kozma Gyula özvegyét, hol jelen volt leánya, Erzsi is, ki mint szobrász már eléggé ismeretes. Vacsorán Lujzáéknál. Budapest, máj. 8. Egész nap a művelődéstört. szemináriumban jegyezgettem a debreceni és pozsonyi egyetemekre pályázók mellékleteiből. – Délben meglátogattam a Szent István Társulat igazgatóját, Erdősi Károlyt, s ajánlottam, hogy adassa ki újra az Officium Rákóczianumot s fordíttassa le Rákóczi Áhítás ait. Amarra nézve késznek látszott, de emerre nézve fölemlítette, hogy 10–12 év előtt Zichy Nándor kegyeletből akadályozta meg a Confessiók magyarra fordítá sát; s most hasonló kegyeletből kellene elhagyni az Áhítások at, melyek a fejedelmet janzenistának mutathatnák be. Estefelé a Műcsarnokban. – Vacsorán feleségemmel Thirring Gusztiéknál voltunk, s nagyon kedvesen töltöttük az időt. Budapest, máj. 9. Délelőtt feleségem gavallérja voltam, vele együtt járván a boltokat. Az ebéd idejét s a délutánt Márki Pista őrnagy öcsémnél töltöttük. Este a Bristol kávéházban Pilch Jenő őrnaggyal, Szentpétery Imrével, Lukinichcsel és Domanovszkyval beszélgettem. Feleségemmel a Pannoniában vacsoráltunk. Budapest, máj. 10. Kora délelőtt az Erzsébet Nőképzőben meglátogattuk Bertha Ilona igazgatónőt, ki rendkívül szívesen látott bennünket és soron kívül kiengedte velünk Spilka Tóni ott tanuló árváját, Micát is. Azután az Akadémia nagygyűlésén vettem részt. Berzeviczy elnöki megnyitója Eötvös nemzetiségi politikájáról elég alkalomszerű volt. Heinrich a főtitkári jelentésben néhány kellemetlenséget mondott a modern íróknak, kik ezt megint nem fogják neki megbocsátani. Herczeg Ferenc Jókairól mondott emlékbeszédet, holott Thallóczynak kellett volna Thalyról beszélnie, de ezt talán tüntetésektől tartva, máskorra halasztották. Vargha Gyula több költeményt olvasott fel, Angyal Dávid pedig bemutatta Fraknói Vilmos tanulmányát (Mátyás király és a német császári korona28 ). – A banketten Heinrich velem akarta felköszöntetni Tisza István miniszter elnököt, de nem vállalkoztam. „Félsz, hogy megvernek a kolozsváriak?” – „Nem, de nem politizálok.” Különben a tósztok közül Tisza és Vito Volterra kültag áldomásai voltak a legérdekesebbek. – Az eső miatt nem mentem ki délután az állatkertbe, honnan Júlia, Lujza és Mica megázva kerültek haza. Lujzáéknál vacsoráltunk. Budapest, máj. 11. Az eső beszorított bennünket a Pannonia kávéházába, hol Jancsó Bence négy óra hosszat beszélt mindenféléről és még sok egyébről. Pl. hogy Szekfűék neki akartak 28 FFraknói Vilmos: Mátyás törekvései a császári trónra. Bp., 1914. 86. p.
