Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1913
359 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1913 jan. 23. Édesapám ma 21 éve halt meg. Nyugodjék békében! Lujza a hajnali vonattal ment haza. A gyerekek megfogadtatták vele, hogy a nyárra urát, Lajos bácsit is elhozza. – Előadásaimat az oroszok és a magyarok érintkezéseinek történetéből és a szemináriumi gyakorlatokat ma kezdtem meg. jan. 24/25. A levéltárban (az egyet. könyvtárban) dolgoztam. Szádeczky és Veress Endre közt interveniáltam. Szádeczky arra az esetre, ha Veress visszavonná a magántanári képesítés iránt beadott kérését, s tőle bocsánatot kérne – mit Veress nevében felajánlottam – maga is azon volna, hogy akadémiai tag legyen. De Veressnek nem kell ez a paktum – s így a habilitáció tovább folyik, vagy inkább mászik. Kétségtelen, hogy Szádeczky bírálatára Veress (kinek ma, 25-én felesége megszülte „II. Endrét”) kíméletlenül fog felelni, s így nekünk is lesz olyanforma skandalumunk, mint a pesti egyetemnek a Czirbusz-féle röpirattal.16 Ettől mind a ketten megkímélhettek volna ben nünket. – Vacsorán Iványi Béla, a Tört. Társ. új titkára volt vendégünk. Dósa életéhez több becses adalékkal örvendeztetett meg a jászói és a bártfai levéltárból. Ivánkát egy pék darabontjának talyigája elütötte, de csak könnyed ütést kapott szája és jobb szeme alatt. jan. 26. Délre 8 napi kemény munka után Kolosváry Sándorral (az ő lakásán) és Óvári Kelemennel befejeztük a gróf Haller György 17 váltóján 7 perben kérdésessé tett névaláírások vizsgálatát. – Napközben a kis Dutkay Róza, este Ziegler és Kovács Aladár voltak vendégeink. – Márki Gyurka már nem volt itt. Tegnap állt volna elő, immár harmadszor, a keresk. és váltójogból szigorlatra, de gyáván visszalépett, mire Júlia nénje (feleségem) összeszidta, és még a déli vonattal hazaküldte Békésre. Nyolc hétig lopta nálunk a napot, mert többet aludt, mint tanult. Búcsúzatlanul ment haza, hol legalább ihatik és alhatik, miben itt mégis korlátoztuk. Anyját, Lottit, igazán sajnáljuk. jan. 27. Előadásaimat ma kezdtem az utolsó száz esztendő történetének második feléből, mivel a múlt félévben, betegségem miatt, nem fejezhettem be. Lóczy írja, hogy a múltkor említett munka pünkösdre talán már megjelenhetik, s azután nekifog Magyarország nagy geogr. szótára elkészítésének á la Vályi és Fényes Elek, s reméli, hogy ennek befejezését – talán tíz esztendő múlva – még megéri. Cholnoky panaszkodik, hogy Czirbusz most már plágiumnak bélyegzi A műveltség könyvtárá ban megjelent két kötetét,17 amit végre sem tűrhet. Beszélt Amerikáról, hol tizenketted magával, a világ leghíresebb geográfusaival, mint az Unió vendége járt. A b[uda]pesti Paedagogiumban 16 Az egyébként ismert és felkészült földrajztudósnak számító piarista Czirbusz Gézát Apponyi Albert kultuszminiszter 1910-ben a Katolikus Néppártnak tett gesztusként nevezte ki a budapesti egyetem tanárává. Kinevezése a politikai ütközés mellett tudományon belüli személyi konfliktusokat is okozott. A kinevezés egyúttal az emberföldrajz javára történő elmozdulást jelentett a Lóczy Lajos nevével fémjelzett természettudományos alapú földrajztudománnyal szemben. A Magyar Földrajzi Társaság az uralkodónál próbálta megakadályozni – sikertelenül – Czirbusz kinevezését. Az ellene folyó támadások egyik fő mozgatója Teleki Pál volt. Czirbusz nyers hangú írásokkal fokozta a feszültséget. Márki feltehetően Czirbusz A nemzeti művelődés geografiája és a geografiai fatalisták (Bp., 1912. XVI, 383 p.) című röpiratára utalt. A durva hangú könyv kíméletlen fogadtatásra talált. 17 Cholnoky Jenő: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 1–2. köt. Bp., 1906. (A műveltség könyvtára); Uő: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismer tetése. Bp., 1908. 640 p., 72 t. (A műveltség könyvtára).
