Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1911
271 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1911 Kolozsvár, 1911. január 1., vasárnap Családommal együtt megvártam az éjféli harangszót, s besnyői aszúval koccintva kívántunk egymásnak boldog újesztendőt. Délben az unokák feljöttek; Sanyi és Laci saját kompozíciójú „tündérképeket” adott át, Sanyi pedig azonfelül az ideragasztott rajzot, melyre könnyebb tájékozódás végett rá is írta, hogy az „vicc”. Ivi képét nem vettem föl a műtárlatba, de az öreg ezért nem neheztel. Sanyi kért, hogy valamit ragasszak meg. „Miért nem kéred apádtól?” „Mert nagytata – szívesebb.” (Hát engemet csakugyan jobban is megnyergeltek.) Este még egyszer meggyújtottuk nekik a gyertyákkal és cukrokkal rogyásig még megrakott karácsonyfát; de már Laci is azt a tétovázó megjegyzést kockáztatta, hogy azt talán nem is az angyal hozta, hanem mama. jan. 2. Jani öcsém írja, hogy fiát, Márki Barnát, december 30-án Békés vármegyében szolgabírónak választották. Mégiscsak ember lett belőle! jan. 3. A Tört. Társulat Rákóczi III. kötetéért az ívek nagyobb száma miatt 500 koroná val kevesebbet küldött; házunk pinceszobáinak emelése 1600 koronával többe kerül; 1900 kor. tandíjamból pedig semmit sem kapok. Ez jó financiális ízelítő az újesztendőre! jan. 7. Dr. Szabó Emil székelyudvarhelyi és Nestor Szilveszter balázsfalvi tanárok Istoria universalǎ címen román nyelvre fordították középisk. egyetemes történelmemet, melyből két kötet (de még 1909-ről datálva) Balázsfalván, hol a gimnáziumban már
