Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1911
272 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1911 tanítják is, ma megjelent.1 A III. kötet megjelenését közelebbre ígérik. 2 Én mint szerző, Singer és Wolfnerék mint kiadók, ingyen engedtük át nekik jogunkat. Pallós reméli, hogy leányiskolák számára együtt írt történetünket viszont németre fordítják le a szászok és tanítják. Ezekből a könyvekből ugyan mást, mint magyar jellemet, bajos lesz terjeszteniök. jan. 8. A városatyai választásnál dr. Haller Guszti ügyvédre szavaztam, aki nagy többséggel meg is lett. jan. 12. Heppes Miklós táblai nyug. tanácselnök ma délben elutazott új lakóhelyére, B[uda]pestre. Kávéházi asztaltársaságától el sem mert búcsúzni, hogy abban a füstös levegőben el ne érzékenyüljünk. Egy megszokott alakkal és jó baráttal kevesebb. Isten vezérelje! – A gyűlésekben különben nyakig vagyok; ma 3 ülésben vettem részt. jan. 13. Ma jelent meg Rákóczi m III. (és utolsó) kötete, 8r. 736 lapon. 3 Hála Isten nek, hogy a dicsőséges fejedelem iránt leróhattam kegyeletemet! – Vőm, akinek 4–5 nap óta 38–39,5 ̊-os lázai voltak, ma fölkelt. – A Korona Bank, tíz évi fennállás után, először ma szervezte a választmányt. Elnöknek egyhangúlag engem kiáltottak ki, de nem fogadtam el, s így Csák Cirjék minorita házfőnök (a volt rendfőnök) lett meg. – Szádeczky Béla jött jelenteni, mint leendő referenshez (?), hogy habilitáltatni akarja magát a magyar művelődéstörténelemből, mert a debreceni bölcsészeti karnál a magyar tört. tanszékre akar pályázni. Figyelmeztettem, hogy jobb volna bevárni a kinevezendő művelődéstört. tanárt (Zolnai szerint a 4. helyen jelölt Erdélyi László van fölterjesztve a királyhoz), és hogy a dolgot nem lehet 1–2 hónap alatt nyélbe ütni, mikor 2–3 év óta várakozó jelöltek is vannak. jan. 14. A Pesti Napló vezércikket ír a Spilkákról, abból az alkalomból, hogy Justh Gyula a képviselőház folyosóján Andrássy Gyula volt belügym. előtt beismerte, h. tévedett, midőn főispánnak ajánlotta Spilka Antalt, kit elveihez hűnek tartott.4 Tónit nem ő tette főispánná, hanem Návay, s Tóni két év alatt lett Szabadelvű pártiból Justh-, majd Kossuth-párti, s most megint mungó. Hát, biz’ ez elvtelenség, de feleségemet mégis 1 Istoria universală pentru ş colile medii. Traducere de Silv. Nestor şi Emil Szabó. 1–2. Partea. Balázsfalva, 1909. 282, 284. p. 2 Istoria universală pentru ş colile medii. Traducere de Silv. Nestor ş i Emil Szabó. Partea 3. Balázsfalva, 1910. 334 p. 3 II. Rákóczi Ferenc, 1709–1735 . 3. köt. Bp., 1910. [3] , 736 p. 30 t. (Magyar t örténeti é letrajzok) . 4 [S. n.]: Spilkák. Pesti Napló, 62. évf. 1911. jan. 14. 12. sz. 1–2. p. A cikk a következőképpen indul: „Spilka nem név, hanem fogalom Magyarországon. Mégpedig politikai fogalom. Akár Csanádról, akár más megyéről vagy vidékről legyen szó, mindenütt megvan az a típus, amelynek politikája a hatalom iránytűje szerint igazodik és amely justhista, ha Justh van felül és Khuenért rajong, ha Khuené a hatalom. Justh Gyula megint csak azt bizonyította be, hogy a naivitásig becsületes politikus, amikor azon háborodik fel, hogy egykori párthíve, aki az ő állítása szerint neki köszönhette főispáni méltóságát, a Munkapárt diadala után egyszerre csak a Munkapárt hívének vallotta magát.” A parlamenti váltógazdálkodás nyugati forgatókönyveiben megszokott pártváltásokról értekező vezércikket a szerző az alábbi gondolattal zárta: „Száz és ezer Spilka jár most közöttünk, és darabontból lett koalíciósok, koalíciósból lett munkapártiak, sőt hatvanhetesből átvedlett függetlenségiek tarkítják politikusaink sorait. A véletlen néha úgy akarja, hogy egy-egy ember az előtérbe jusson és az aztán mindenkiért viseli a helyzet ódiumát. Az igazság azonban az, hogy ezt az ódiumot szét kell osztani az ország összes Spilkái között!”
