Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1910
243 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1910 azon túl nem, mert mód lett volna a békülésre. Kéziratát Károlyi nézi át. 18 – Az Athe naeum olvadozik, hogy a Műveltség könyvtárá nak egy kötete sem ment olyan simán, mint az enyém; de azt hiszem, senkit sem is csaptak be úgy, mint engemet. Gárdos is udvariaskodott a Franklinban. ápr. 26. Részt vettem a Szent István Társulat közgyűlésén, mely misével kezdődött. A prímást Firczák munkácsi g. kat. püspök helyettesítette az elnöklésben; végül az öreg gr. Zichy Nándor áldását kérte és kezet csókolt neki. Én Karácsonyi János és Szemák Pista közt ülve hallgattam Firczák beszédét, mely a szocializmust krisztusi alapra akarja visszavezetni, s azzal a felhívással végződik: „Utunk az igazság legyen, fegyverünk a szeretet, célunk a testvériség, vezérünk pedig Krisztus.” – Du. Singer és Wolfneréknél jártam, azután részt vettem az Akadémia tagválasztó ülésén. A historikusok közül Barabás Samu és Hodinka jutott be levelezőnek. Az I. osztályban Némethy Géza rendes tag, Bleyer Jakab pedig levelező lett; a harmadik kolozsvári, Csengeri János nem lett meg rendes tagnak. Feltűnést és nemtetszést keltett, hogy Marczali is eljött szavazni, holott a fiatalság most inkorrekt eljárása ellen tüntet az egyetemen.19 – Ülés után a Pilseniben sörözgettünk Károlyival, Lóczyval, Békefivel, Szinnyeivel, Thallóczyval stb. Lóczy nagyon el van keseredve, mert Cholnoky budapesti tanárságának akadályozását az önmaga s iránya ellen való büntetésnek veszi; de ha kell, ő is kitör a Földr. Társaságban vagy máshol. – Az Akadémiában Ortvay arra kapacitált, hogy új munkája alkalmából Wertheimer Edének20 tiszteletbeli doktorságot adjunk, Pasteiner pedig attól óvott, hogy Czakó Elemért magántanárrá habilitáljuk. Budapest, ápr. 27. Feleségemmel látogatásokat tettünk a budai oldalon. Mangoldot és leányát nem találtuk otthon, Thirringet sem, csak a feleségét, kivel sokáig elbeszélgettünk. Ebéden Kozma Gyuláéknál voltunk s Durbints koma pár órára fölelevenedett. Tőlük az Akadémia ülésére mentem, hol unokaöcsém s komám, dr. Nuszbek Sándor megnyerte a százaranyos Nádasdy-díjat (Arany János örökét!) Sámson című költői elbeszélésé vel,21 mégpedig szokatlan dicséretek közt. Azonnal megtáviratoztam neki és – fogad tam az üdvözléseket. – Már vacsora ideje volt, mikor feleségem Kozmáéktól hazajött Lujzáékhoz. 18 A kötetről Márki írt recenziót. Hengelmüller (Freiherr von –): Franz Rákóczi und sein Kampf für Ungarns Freiheit 1703–1711. I. Band. Mit fünf Bildnissen. Stuttgart und Berlin, 1913. Ára 6 M 50 pf. Századok, 49. évf. 1915. 5–6. sz. 307–312. p. 19 Marczali Henriket azzal vádolták meg, hogy egy 1910 januárjában zajlott doktori vizsga kérdéseit előre elmondta a szigorlatozónak. A doktori vizsga eredményét az egyetemi tanács megsemmisítette. A döntés az egyetemi tanács és a Bölcsészkar között teremtett sajtófigyelmet kiváltó feszültséget. A Marczali eljárásáról szóló hírek egyetemi hallgatók közötti konfliktusokat keltettek. Április 21-én és 25-én tüntetések zajlottak az egyetemen. A tüntetéseken Marczali ellen és Marczali mellett demonstráló csoportok is megjelentek. Az ügy a későbbiekben a „szabadgondolkodó–klerikális” kontextusban is megjelent. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter elítélte a tüntetéseket, és a szervezők megbüntetését kérte az egyetemtől. A kultuszminiszter nyilatkozata a történtek másféle értelmezését is felvillantja. „Ezek a filoszemita és antiszemita velleitások tűrhetetlenek az egyetemen és ezért még egyszer és röviden csak azt az álláspontot szögezhetem le újra, hogy : én elítélem a tegnapi tüntetést...” A Marczali-ügy. Az Ujság , 8. évf. 1910. ápr. 23. 96. sz. 9. p. L. még: A Marczali ügy. Egyetemi Lapok , 23. évf. 1910. máj. 1. 7. sz. 6. p. Az ügynek a sajtó jelentős figyelmet szentelt. 20 Wertheimer Ede: Gróf Andrássy Gyula élete és kora . 1–3. köt. Bp., 1910–1913. 21 Székely Sándor [Nuszbek Sándor]: Sámson . K öltői elbeszélés . Bp., 1911. 61, 3 p.
