Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1910

244

MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1910

ápr. 28.

De. a Nemz. Múzeumban dolgoztam, a Görgey-levéltárban, mellyel háromnapi munkám lesz. Délben kimentem feleségemmel a Széchenyi-telepre Sarli húgomhoz (Somogyi Lacinéhoz), s estig maradtunk. A három gyerek (kik közül a legnagyobb Bandi, keresztfiunk) teljesen lefoglalt, csak velem akartak játszani. Lacival bejártam a földből vagy inkább a homokból hirtelen kinőtt Széchenyi-telepet. – Egy darabig rokonunk, Duschek Mariska is ott volt.

ápr. 29.

Kerestem özv. Kerner Györgynét (Márki Emma) unokatestvéremet és komámasszonyt feleségemmel, de nem találtuk. Meglátogattam Pozsgay Rudolf piarista tanárt, volt tanítványomat (a másik kettő, Pethő Sándor és Gombos Albin reggelinél, a Pannonia kávéházban szokott fölkeresni). Szokásból elmentem a Korona kávéházba is, melynek gazdája, az öreg Harkai Mór, éppen tegnap halt meg. Az üzletet most fia vezeti.

ápr. 30.

Elkészültem jegyzeteimmel a Görgey-levéltárban. (Az első két nap velem szemben dolgozott Karácsonyi János is, de tegnap délben Bognár kanonok halála miatt haza kellett mennie Váradra.) Az Athenaeumban Balogi Gézával és egy Váczi nevű fiatalemberrel beszélgettem könyvem dolgában. Végre megtaláltam Éble Gábort is, aki arra akarja buzdítani a Károlyiakat, hogy kiadják Károlyi Sándor összes műveit, különösen leveleit.

Budapest, máj. 1.

Reggelinél Spilka Tóni sógorommal és a leendő kolozsvári egyet. tanárral, dr. Karl Lajossal beszélgettem. 11 órakor részt vettem az Akadémia díszközgyűlésén, amelyet egészen Széchenyi emlékének szenteltek. Berzeviczy elnöki megnyitója méltó volt azokhoz, amiket az Akadémiában valaha Széchenyi mondott; Vargha Gyula, ki ódát szavalt, az ötven év előtti óda költőjének, Aranynak, ebben a pillanatban nem epigonosa, hanem költőtársa; s Angyal Dávid emlékbeszéde méltán sorakozik azokhoz az esz

székhez, amelyeknek sorát valaha Zrínyi Miklós Mátyás király

a nyitott meg.

22

Elmond

tam ezt abban a köszöntőben is, amelyet a díszbeszéden az alelnökségben Széchenyi utódjára, Beöthy Zsoltra mondtam. A díszebédnél összetegeződtem Déchy Mórral és az öreg Entz Gézával s különösen sokat beszélgettem szomszédommal, Klein Gyula műegyet. tanárral és Békefivel; majd Gaál Jenővel tettem egy sétát; este pedig Júliával és Spitkóékkal tettem jó sétát az új műegyetem felé.

Kolozsvár, máj. 2.

De. az Athenaeum részéről még fölkeresett Balogi Géza, hogy Egyetemes történe

tem kész íveiből négy oldalt töröljek. Hát bizony bele kell feküdni az ilyen Prokrusteságyba! – Spitkóéktól elbúcsúzva, feleségem velem jött, a Pannoniában megebédeltünk, s még a vasútra is kikísért, pedig szakadt az eső. Csókkal váltunk el, mert ő pünkösdig még nénjénél marad. Bizony, ráfér egy kis pihenés és szórakozás. – A vasúton egy kocsiban jöttem gróf Bethlen Bálinttal, ki (Kecskeméthy László és Böhm Miksa visszaléptetése következtében) mától fogva a kolozsvári I. ker. függetl. jelöltje – már vártak is rá otthon az állomáson Apáthy és Pósta; és az étkezőkocsiban sokat beszéltem báró Feilitzsch Artúrral, ki azt mondja, hogy a Lányi-féle önigazoló röpiratok 19 000 koronájukba került. Egyébiránt inkább irodalmi és iskolai dolgokról beszéltünk. Váradtól 22 A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi-emlékünnepe 1910. máj. 1. tartott ünnepélyes közgyűlésén. Bp., 1910. 45, 3 p.