Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1909
220 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1909 Rózsahegy, aug. 31. Reggel 7-kor indultunk s 8-kor érkeztünk Rózsahegyre Lehoczkyval és Hlatkyval. Horváth Sándor előadónk egyenesen a muriból kocsin jött utánunk s alig fél órát késett. A vasútnál Székely polgármester fogadott bennünket, s a Városi Szállodába szállásolt el bennünket. A városházán azonnal megkezdtük, s egész nap folytattuk a munkát. Ebédnél, vacsoránál a polgármester megösmertetett az iparkodó kis város fejlesztésére irányuló nagy terveivel. Vízvezeték már van, az aszfaltozás folyik s a villanyvilágítás rövid időn [belül] meglesz. A polgármester fiatal ember, holnap tölti be a 45. évét. – Oberschall Pali alkonyatkor felvitt családjához, hol anyja (a kúriai elnök özvegye), felesége, még kislányuk is nagyon szívesen fogadtak, s erősen marasztottak vacsorára (nagyobb társaság gyülekezvén), de nem maradtam. Igen szép ötholdas parkjuk van. Rózsahegy, szept. 1. Délelőtt a levéltárban dolgoztunk. Csak a piaristáknál tettem rövid látogatást. A szentmiklósi tagtársak csak 11 órakor jöttek át a főispánnal s más megyei urakkal együtt a zárógyűlésre. Ez, a Budapesti Hirlap szerint, így folyt le: „Az ülésen Pór Antal kanonok elnökölt. A főtárgy Földy-Doby István emlékbeszéde volt, melyben boldogult atyja, Földy-Doby Antal genealógus emlékét örökítette meg és bemutatta a társulatnak a kiváló szorgalmú történettudós huszonhat évi munkáját, a magyar főúri családok ismertetésének harmincöt kötetre terjedő művét, melyet életében az anyagi támogatás és az előfizetők hiánya miatt nem adhatott ki. A Történelmi Társulat a felolvasó emlékbeszédét közlönyében kinyomatja,27 de a nagy munka továbbra is kéziratban fog heverni, bár írója a nemzet közkincsévé óhajtotta tenni. Az érdekes felolvasás után beszámoltak a kutató bizottságok előadói munkálkodásuk eredményeiről. A vándorgyűlés, mint a jelentésből kitűnik, sok új adattal gazdagítja a magyar történetet. A középkori bizottság előadója, Iványi Béla dr. jelentette, hogy a közlevéltárakban 144 darab középkori okmányt találtak, melyeknek legjavát Liptónémetlipcse város 49 középkori írásai alkotják. Rózsahegyen 30 okmány került a búvárok kezei közé. Értékes középkori írást leltek Tarnócon, Szielnicen és Nagybobrócon, azonkívül a Palugyay család levéltárában, hol 29 darab középkori oklevél van.28 A középkori ok mányok között 14 Árpád-ház korabeli. Nem egy homályos történelmi kérdés fog igazi megvilágítást nyerni ez iratok alapján. Így például kitűnt, hogy Liptó megye 1279-ben alakult meg hivatalosan, mert addig a zólyomi főispánság alá tartozott, azonkívül, hogy az első város Liptó megyében Németlipcse volt, mely német telepítés. A rózsahegyi bizottság a városi levéltárban 98 darab oklevelet talált, ezek közül eddig még 30-at nem dolgozott föl, de az előadó Horváth Sándor szerint egy sem Árpád-ház kori.29 A mohácsi vész előtti oklevelek között érdekes Róbert Károly ado mányozó levele, mely 1340-ben Rosumbork városnak épp olyan kiváltságokat ád, mint amilyeneket az első telepítés Németlipcse élvezett. Vannak érdekes Nagy Lajos és Zsigmond korabeli levelek, melyek mind az adózás, vámmentesség, vásári szabadal-27 Földy-Doby István: Földy-Doby Antal emlékezete (1826–1908). A Magyar Történelmi Társulat vándorgyűlésének rózsahegyi zárülésén 1909. szept.1-én felolvasott emlékbeszéd. Századok , 43. évf. 1909. 10. sz. 831–841. p. 28 Iványi Béla: A középkori oklevél-bizottság jelentése. Liptó vármegye középkori oklevelei. Századok , 43. évf. 1909. 10. sz. 842–909. p. 29 Horváth Sándor: A liptói registrum. A Magyar Történelmi Társulat liptószentmiklósi vándorgyűlésén, 1909. aug. 29-ikén tartott előadás. Századok , 43. évf. 1909. 10. sz. 816–830. p.
