Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1908
176 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1908 ten! – 22-én feleségemmel lementem Aradra, Váradtól kezdve Ágnes sógorasszonnyal. Aradon a vasútnál a Kölcsey Egyesület küldöttsége és kedves házigazdáink, Hegedűs Laciék fogadtak. – 23-án megtartottam felolvasásomat (Az aradi tanulság 4 ) a Kölcsey Egyesület 27. közgyűlésén, a városházán. Varjassy Árpád elnök és Szöllössy titkár beszédeikben valósággal ünnepeltek, úgyhogy a közgyűlésnek meglepetésszerűen valóságos jubileumszerű jellege volt. A közönség – több mint 21 év múlva – nagyon lelkesen fogadott. Délután meglátogattam az elnökség tagjait: Varjassyt, Krennert, Szöllössyt. A Fejér Keresztben valami 30-an jöttek össze vacsorára kedvünkért. 24-én hazajöttünk, Csabától kezdve egy csongrádi úriasszonnyal, Ónody Gézánéval, kivel feleségem összebarátkozott. – 28-án a Tanárkörben kiosztottam az anyaegyesület által kitűzött filológiai pályadíjakat, amiket egynek kivételével, a mi fiaink vittek el. Nagy közönség gyűlt egybe, amely beszédemet nagyon szívesen fogadta. Március 3-án a dékáni irodában kinn felejtettem 163 koronát, harmadnap vettem észre, hogy ellopták. Irodám személyzetét összeszidtam, de – várom, mikor kerül vissza. 7-én a hírlapból olvastam, hogy a király Spilka Tóni sógoromat (feleségem öccsét) márc. 2-án kinevezte Hódmezővásárhely főispánjává.5 Pedig (velem együtt) szegény apósom mennyire kétségbeesett jövőjétől! Akkor méltán, de hát kiforrta magát. Csak a feleségének is megjönne az esze, vagy inkább a szíve. Tóni éppen most volt 41 éves. Főszolgabíró imént lett, s most főispán. Isten éltesse! Márc. 8-án Bleyer Jakab jelenti (általam figyelmeztetve), hogy pályázik Meltzl tanszékére; Erdélyi Károly (ki azonban reménytelenül vízibeteg) szintén. A lőcsei Gedeon Alajos már be is adta pályázatát. – 9-én Schneller bemutatta Obál Béla jogakad. tanárt, ki Halléban akarja habilitáltatni magát, hogy mint magántanár adhassa elő Magyarország történetét. Okos dolog a kormánytól, hogy ilyen expozitúrákat tervez. – Ma (12-én) szomorúan értesültem, hogy tegnap Marschall Gyula, az Aradi Keresk. és Iparkamara titkára s a felső keresk. iskola tanára 57 éves korában meghalt. Kitűnő szakember, s nagyon jó ember volt. Nyugodjék békében! – A Kossuth-szobor bizottságban minden tiltakozásom dacára nyakamba sózták a Kossuth-naptár szerkesztőbizottságának elnökségét. Hiszen úgysincs egyéb dolgom! – Két nagyobbik unokám nagyon megörült, mikor megtudta, hogy febr. 29-én a nyári félévre ismét kivettem a tavalyi kerti lakást a mostani tulajdonosoktól, Kolosváry Bálintéktól. Másnap Sanyi rossz volt: anyja sarokba állította, s tőlem is kikapott. Elkeseredetten panaszkodott a német lánynak: „Ebben a bolond házban mindenki haragszik, még a nagytata is. Bárcsak kiköltöznénk már a Csapó néni kertjébe: ottan nincs sarok.” Torda, márc. 15. Az Iparosok Önképzőköre meghívása következtében a mai nemz. ünnepre átmentem Tordára. Harmath Domokos az iparosok és a védőegyesület nevében küldöttség élén szónoklattal fogadott a vasútnál, honnan néhány kocsin az önképzőkörbe vittek. Ott bemutatták a választmány tagjait, s másokat, két beszéddel is üdvözöltek, s elkísértek Bethlen Bálint gr. főispánhoz, mint házigazdámhoz. A grófné mindjárt villásreggelivel kínált, majd előkerült a gróf is, a sebészeti kórház tegnapi alapítási ünnepe ma hajnalban érvén véget – némi késedelemmel. Vele azután átmentem megszokott sörházába, hol a sok új ismerős közt egy gyermekkorit is találtam: a váradi Szász Gusztit, az itteni törvényszék elnökét. Az ebéd a főispánnál volt; Lovassy Andor alispán, Deák honvéd alezredes, Harmath Domokos és néhány fiatalabb úr társaságában. Egy 4 Az aradi intelem. Bp., 1908. 18 p. (A Kölcsey Egyesület kiadása.) 5 Magyar belügyministerem [...]. Budapesti Közlöny, 42. évf. 1908. márc. 7. 56. sz. 1. p.