Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1908

177 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1908 kis szundikálás után du. Lovassyt látogattam meg. – Este az iparosok ünnepi hang­versenyén a grófék páholyában. Amint felolvastam Deák honvédek c. alkalmi megem ­lékezésemet6 (amelyet a zsúfolásig megtelt szép Vigadó közönsége lelkesen fogadott, s mint valami drámai hőst tapsaival a színpadra kihívott), a főispánnal otthagytuk a hangversenyt, amit megbántam, mert az étteremben nagyon hideg volt. No, de később jó társaság verődött össze; pl. Harmath Domokos, Balázs plébános, Borbély, az új kór­ház igazgatója, Tordán tanító volt tanítványaim közül Papp Domokos, Kozma Béla, Nagy Gabriella. Később az Otthon Kávéházban folytattuk a mulatozást; míg a főispán belátván, hogy az egész napi pezsgőzés sem fog rajtam, éjfél után 3 órakor együtt ha­zamentünk aludni. Kolozsvár, márc. 16. Lehetőleg megnyújtva az éjszakát, de. 10-kor Balázs tordai plébánossal hazain­dultam Kolozsvárra, hová 1⁄2 1-kor érkeztem. Itt találtam tegnap érkezett vendégünket, Müller Arnoldnét, kit unokáim Lotti nagymamának hívnak. – Du. hivatalos dolgaimat végeztem. A német nyelvészeti és irodalomtörténeti tanítószékre 7 pályázó jelentkezett a most lejárt határidőig: Gedeon Alajos (Lőcse), Erdélyi Károly (Kolozsvár), akinek azonban az orvosok már csak heteket ígérnek, Bleyer Jakab, Kacziány Géza, Thaisz Gyula, Schmidt Henrik (ezek Budapestről) és Nagy Zsigmond (Debrecenből). Azon­nal kiadtam kérvényeiket a referenseknek, rajtam ne múljon, hogy szeptemberben va­lamelyikük már megkezdhesse előadásait. Elég volt a tanszékeket 2–3–4 féléven át hevertetni a helyettesítési díjak kedvéért. márc. 17. Erdélyi Palival megnéztem azt a 30 pompásan (képszerűen) rendezett növényta­ni növénycsoportot, amelyet hazánk jellemző növényeiből küld a londoni kiállításra. – Este 2 nagyobb unokám, 1–1 azálea kíséretében azzal köszöntött fel, hogy a Szamosban van egy nagy hal stb. Ezért új mesével, a Paprika Jancsi történetével jutalmaztam őket. – Dedinszky Gizának, feleségem unokatestvérének ma volt a hevesi Csányon esküvője, rákóczi Rákóczy Ferenc MÁV-hivatalnokkal. Rákóczi Ferenc íródeákja hogyne ivott volna egészségükre, bár mind a ketten az ötvenedik év körül járnak! márc. 18. Unokáim, kezükben egy-egy azáleával, kezdték a Marosbeli harcsás köszöntőt; körülbelül százan folytatták élőszóval és levélben. Szádeczky Lajos pedig eznap ismét katalógust olvasott az egyetemen, mint már két esztendeje, hogy abszenciát kapjanak azok a fiatalok, kik köszönteni jönnek engemet. márc. 19. Pepi napoztunk Szentkirályi komámasszonynál. márc. 20. Az unokák szép nagy haját apjuk kopaszra nyírta. Most olyan furcsák. Napköz­ben erős hűlésem következtében itthon maradtam, de este bementem az egyetemre, a Lechner elnöklete alatt a könyvtár elköltözése következtében a Jogi és Bölcsészeti Karok közt felszabaduló helyiségek ügyében. Kevesebbet kapunk, mint terveztük, de mégis tűrhetően terjeszkedünk. A Jogi Kar a maga jogát a II. emeleten levő helyiségek fejében a Matem. Karra ruházza át, „Schlesinger nem hagyta magát”.7 Legjobban én 6 Deák honvédek. Felolvasta a tordai öreg honvédek javára a Tordai Iparosok Önképző-Egylete által 1908. márcz. 15-én rendezett ünnepélyen. [Torda], 1908. 8 p. 7 Az idézet Kazaliczky Antal Ne hagyd magad, Schlesinger! című zenés darabjának címére utal. A darab címe összekapcsolódott a politikai élet egyik szereplőjével is. Sándor (szül. Schlesinger) Pál 1901-től

Next

/
Thumbnails
Contents