Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
Márki Sándor, a kolozsvári egyetem tanára
Márki Sándor naplói II. 9 nem ennyi diákot jelent, hiszen akadt olyan hallgatója, aki öt-hat féléven keresztül is látogatta óráit. Márki azok közé a professzorok közé tartozott, akik aktívan részt vettek a kar és az egész egyetem irányításában. A vizsgált időszakban az 1896/1897-es tanévben dékán volt, de ezen túlmenően is a kari tanácsban gyakran hallatta a hangját. Szívesen vállalt szerepet ad hoc bizottságokban, ahova gyakran beválasztották, mert kivette a részét a munkából, s azok közé tartozott, akik képesek voltak tompítani a professzorok között nemegyszer kirobbanó ellentéteket. A tanítás és az egyetemi közélet mellé társult a tudományos munka, a kutatás. Heti öt óra mellett az előadásokra való lelkiismeretes felkészülés után is sok idő jutott a tudományra. Márki Sándor rendkívül szorgalmasan publikált. A szakirodalmi munkásságát számba vevő bibliográfia 1893 és 1903 között 2262 tételt tartalmaz.16 A publikációs tevékenység nagyságrendjére utal egy-két terjedelemre vonatkozó adat is: „Ma kaptam meg középisk. Világtörténetem I. kötetének I. huszonnyolc hasábját. Megindul tehát a körülbelül 40 íves munka. Ehhez járul 80 ív nagy Világtörténelem, 25 ív Mátyás-album, szóval 2 év alatt - részben már elkészült - 145 ív.” „Csak bírjam is azután!” - tette hozzá.17 A bibliográfiai tételek tartalmilag és terjedelemben igen különbözőek. A skála az egyoldalas ismeretterjesztő újságcikktől a primer kutatásra alapozott 900 oldalas monográfiáig terjed. A nagyszámú publikáció egyik vonulatát a Századok ban, a Történelmi Tárban, az Erdélyi Múzeumban és más - földrajzi, pedagógiai - szakfolyóiratokban publikált tanulmányok, közlemények és recenziók jelentik. A tudományos termésből a vizsgált időszakban kiemelkedik az 1895- ben kiadott Aradvármegye és Arad szabad királyi város története című mű II. kötete. A máig hivatkozott monográfiát a kortársak és a historiográfia egyaránt a műfaj legjobbjai közé sorolta. 1898-ban jelent meg a Szilágyi Sándor által szerkesztett A magyar nemzet története 10. köteteként A modem Magyarország című monográfia. A számottevő figyelmet keltő könyvben Márki írta meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc történetét. A nagy vállalkozások közé sorolhatjuk a kolozsvári Mátyásszobor felállításával párhuzamosan 1902-ben megjelent Mátyás király emlékkönyvet is, amelyet Márki szerkesztett. Gyakran szerepelt a Történelmi Társulat s más tudományos szervezetek rendezvényein. A hazai tudományos fórumok mellett 1899- ben az olaszországi Cividaléban egy emlékkonferencián képviselte Magyarországot. Mivel ebben az időben a történetírás nemcsak szaktudomány, hanem a nemzeti identitás tudománya is volt, a jó előadói készséggel rendelkező historikusokat nagyon sok helyre hívták előadást, felolvasást tartani. Márkit a kolozsvári iparos ifjak körétől a városházi évfordulós díszünnepségekig mindenhol szívesen látták, ennek megfelelően a publikációk között külön vonulatot képeznek az alkalmi beszédek. Nagyon szívesen dolgozott újságoknak és más periodikumoknak is. Ezek mellett Márki a legtermékenyebb tankönyvírók közé tartozott. A tanítás módszertani kérdéseivel s a tankönyvekkel aradi tanár kora óta foglalkozott. Történelem- és földrajztankönyvet polgári iskolák, felsőbb leányiskolák, gimnáziumok és reálgimnáziumok számára egyaránt írt. Kolozsvári tanár korában is sorra jelentek meg új, átdolgozott vagy 16 Klukovitsné Paróczy Katalin-Rácz Béláné-Szabó Éva: Márki Sándor szakirodalmi munkássága. Szeged, 1992. 42-74. p. Szinnyei Magyar írók élete és munkái című művének rá vonatkozó oldalait korrigálva Márki meg is jegyezte, hogy csak Jókai műveinek listája hosszabb az övénél. MSN, 2. köt. 1901. jún. 12. 17 MSN, 2. köt. 1900. okt. 25.
