Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
Márki Sándor, a kolozsvári egyetem tanára
10 Márki Sándor naplói II. éppen változatlan kiadású tankönyvei. A kimondottan jónak mondható honorárium mellett ez presztízst is jelentett, hiszen az egymással versenyben álló kiadók azt bízták meg tankönyvírással, akitől azt remélhették, hogy a szakmai minősítők és az iskolák által egyaránt elfogadott tankönyvet tesz le az asztalra. 1902-ben és 1903-ban nyolc, illetve hat Márki-tankönyv látott napvilágot. Az olykor átdolgozott, máskor változatlan utánnyomásban megjelent tankönyvek igen magas példányszámot értek el. Egy-egy megjegyzés utal arra, milyen nagyságrendről volt szó: „Megjelent leányisk. világtörténetem 6. kiadása 6600 példányban, 8r. 224 lapon, 79 képpel. (Idáig nem volt illusztrálva.)” - jegyezte be naplójába 1898-ban.18 A PROFESSZOR KOLOZSVÁR TÁRSADALMÁBAN A tanítás és a tudományos kutatás távolról sem töltötte ki az egyetemi tanárok életét. Legtöbben nagyon aktív szereplői voltak a város társadalmi életének. A tanulmányom alapját képező napló egyik különösen fontos nóvuma, hogy alkalmat teremt az egyetemi tanárok társadalmi kapcsolathálójának rekonstruálására. Márki igen lelkiismeretesen feljegyezte, hogy milyen rendezvényeken és társasági eseményeken vett részt, ki járt náluk, s maguk kiknél tettek látogatást. A társadalmi érintkezésre vonatkozó bejegyzések nagy száma jelzi, hogy a maga mindennapi életét meghatározó tényezőnek tekintette az őt körülvevő társadalmi hálót. A kapcsolatrendszert a napló egészére és egy metszetre alapozva kívánom bemutatni. Részletes elemzésre az 1895- ös évet választottam ki. Erre az időre már jól beilleszkedett az egyetem világába és Kolozsvár társadalmába, ugyanakkor nem kell rendkívüli tényezővel - például egyetemi tisztséggel - számolnunk. Ebben az esztendőben Márki összesen 236 olyan szakmai, társasági, kulturális eseményt említ, amelyen részt vett.19 Ezek az események igen eltérőek, szerepel közöttük egyszerű rövid udvariassági látogatás, közös vacsora, kulturális egyesületben tartott felolvasás, hosszú nyári utazás és sok egyéb alkalom. A látogatás és a látogatók fogadása a korabeli társas élet infrastrukturális részét képezte. 1895-ben Márkiék 77-szer tettek látogatást ismerőseiknél s 61-szer fogadtak látogatókat. Ezekben a magas számokban benne vannak a sarkadi, gyulai, budapesti utazások során családtagoknál, ismerősöknél tett udvariassági vizitek éppúgy, mint a vacsorák vagy a népes társaságban zajló névnapi köszöntések. A negyvenes évei elején járó Márki nagyon élénk társas életet élt ebben az időben. Februárban egyik rövid bejegyzésében a következőt írta: „Megint Szádeczkyéknál vacsoráltunk. Idestova azt jegyzem föl, ha itthon töltjük az estét. Pedig mégiscsak legjobb itthon!”20 A közös vacsorák, teák és más esti összejövetelek résztvevőinek többsége az egyetemi tanárokból és azok közelebbi ismerőseiből került ki. Bírók, orvosok, tisztviselők neveit rögzítik leggyakrabban a bejegyzések, feltűnnek művészek és katonatisztek is. Inkább a szakmai és kulturális rendezvények névsorában találunk papokat, lelkészeket, de közülük is sokan kapcsolatban állottak Márkival. A névsorban szerepelnek erdélyi arisztokraták is, velük főként a városi ünnepségeken és a váltakozó 18 MSN, 2. köt. 1898. aug. 31. 19 A naplóban említett eseményeket kategóriákba gyűjtöttem, olykor egy-egy rendezvény több kategóriába is besorolható lett volna, ilyenkor a megítélésem szerint meghatározó jellemző jegy szerint soroltam be. 20 MSN, 2. köt. 1895. febr. 27.
