Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1896
Márki Sándor naplói II. 1896 153 Jóval 11 óra előtt gyülekezett a hallgatóság, mely a terem széksorait s a karzatot foglalta el. Ott volt az ifjúság nagy sokasága is, és különösen számos hölgy, a legszebb toilettekben. A tagok számára kijelölt külön helyen közéletünk kitűnőségei ültek, köztük számos előkelő tiszt. Az elnöki asztalnál helyet foglalt Fülöp szász-coburgi és gothai herceg, a társaság védnöke,333 továbbá dr. Erődi Béla kir. tanácsos, elnök, Berecz Antal főtitkár és dr. Molnár Viktor oszt. tanácsos, a kultuszminiszter képviseletében. Amikor Fülöp herceg belépett a terembe, a közönség lelkes éljenzéssel fogadta. A védnök kíséretében érkeztek Ghyczy nyug. altábornagy, Forinyák főhercegi adlatus,34b gróf Zichy Ágost volt fiumei kormányzó, Lóczy Lajos, Ráth Károly főpolgármester, dr. Kövesligethy Radó, Kullmann Lajos tanácsos, Déchy Mór, Gonda Béla, Haradauer ezredes, Gallina, az Osztrák Földrajzi Társaság főtitkára, ifj. Jankó János, Hofer Károly, György Aladár, Thewrewk Emil, Vámbéry Ármin, Havass Rezső, Laky Demeter, Schwicker Bruno, Borbás Vince, Prém József, Gerecze Péter, Demkó László, Staub Mór és számos más. Dr. Erődi Béla lelkes és talpraesett beszéddel üdvözölte Fülöp herceget, mire a társaság védnöke köszönetét mondott s utána a következő elnöki megnyitót mondta: »Tisztelt közgyűlés! Nemcsak társaságunkban elfoglalt állásomnál fogva, hanem azon érdeklődésből kifolyólag is, mellyel a földrajzi tudomány iránt viseltetem, mindig figyelemmel kísérem társaságunk működését; s arról győződtem meg, hogy társaságunk mindenkor hű maradt feladatához; serényen dolgozott, hogy céljait elérje. Míg idehaza fölolvasásai és közleményei által a földrajzi ismereteket buzgón terjesztette, addig a külfölddel is iparkodott a hazai földrajzi munkásság eredményeit megismertetni. Tagjai azonban nemcsak idehaza munkálkodtak hazánk földjének megismertetésén, hanem többen közülök más földrészeken is megfordultak a kutatás és ismeretszerzés céljából. Társaságunk azáltal, hogy a földrajzi kongresszusokon hazánkat képviselte - hogy az öt földrészen létező rokon társaságokkal élénk csereviszonyt létesített -, terjesztője lett a magyar névnek, a magyar tudományos munkásság ismertetésének. Ilyképpen hasznos szolgálatot tettünk a magyar közművelődésnek és a tudománynak; miért is méltán megillet minket a mai ünnep, melyet társaságunk fennállásának huszonötödik éve alkalmából tartunk. Örömmel nyitom tehát meg ezen ünnepélyes ülést, melynek további vezetésére elnök urat kérem föl.« A zajos éljenekkel fogadott beszéd után a tömérdek üdvözletét olvasták föl. Oly hosszú sorozata ez a világ minden tájékáról érkezett leveleknek, táviratoknak, amelyeknek elősorolása hasábokat töltene be. A Bécsben székelő Osztrák Cs. Kir. Geográfiai Társulat három tagját küldte el, hogy a magyar testvér-társaságot személyesen üdvözöljék. E roppant összeköttetés a földkerekség annyi tudományos testületével a legszebben hirdeti, mily nagy hivatása van a Magyar Földrajzi Társaságnak, s hogy működését immár a külföldön is mindenütt elismerik, nagy sikereit méltányolják. E működést, mely egy negyedszázad óta ernyedetlen buzgalommal folyik, dr. Erődi Béla egy tömören megírt jelentésben vázolta: Visszapillantás a Magyar Földrajzi Társaság huszonötéves életére címmel. Örömmel emelte ki, hogy a társaság épp most, a 33a Vámbéry tiszt, elnök. [Márki oldaljegyzete.] 34b Lobkowitz hg. főhadparancsnok. [Márki oldaljegyzete.]
